Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

70 pedig, hogy alperes a csereszerződés létesítéséért kötelezett 3<>/o közbenjárási dijat helyben fizette, okszerüleg nem lehet azt következtetni* hogy a bizonytalan előny elérése esetében reá hárult kötelezettségnek helybeni teljesitését is magára vállalta; ugyszinte az ügy természeténél fogva sem olyan, mely helybeni teljesítést mulhatlanul igényelne; minthogy végre felperes beismerte, hogy az országgyűlési képviselő alperes rendes lakását Eszéken tartja, ha ennek ellenében hivatkozott tanúival igazolná is, hogy alperes az óv legnagyobb részét az «angol királyné)) szállodában tölti, ezzel csak az lenne bizonyítva, hogy alperes akkor, midőn Budapesten tartózkodik, rendesen az «angol királyné*) szállodában vesz szállást, de a prts 30. §-ában megjelelt állandó szállás s a 34. §-ba értett tartózkodás nem igazoltatnék; a HorvátSlavonországnak törvónyhozásilag megállapított törvényeinek a magyar törvónyektőli eltéréséből merített, a magyar korona egységes területét sértő indok pedig figyelembe egyáltalában nem vétethetik: mindezeknél fogva jelen ügyben ezen törvényszéknek birói illetősége megállapítható nem levén, felperest keresetével személyes bíróságához kellett utasítani. A magy. kir. Curia mint semmitőszék felperes semmiségi panasza folytán következő határozatot hozott: A semmiségi panasz elvettetik; meit a kereset közbenjárás ós fáradozás jutalmaként külön munkadij fejében állítólag fizetni kötelezett összegben való marasztalásra levén intézve, az tárgyánál fogva nem szerződésteljesitósi, hanem egyszerűen, Ígéreten vagy egyéb kötelezésen alapuló adósság-követelési természetűnek tekintendő, s mint ilyen az illetékesség megállapítása tekintetében nem a ptrs. 35., hanem 30. §-a rendelkezése alá esik, miután felperes oly okiratot, melynélfogva alperes a fizetést Budapesten teljesíteni kötelezte volna magát, fel nem hozottr lakhely tekintetéből pedig a budapesti kir. törvényszék illetóktelensóge már a kir. semmitőszék m. évi 15638. számú határozatával is kimondatott, annálfogva az elsöbirósági végzés megsemmisítésére törvényes ok fenn nem forog. 13. írott szerződés hiányában a táviratilag kötött szerződés ott tekintendő létrejöttnek, a hol az áruszállításra felhívott kereskedő, a hozzá intézett távirat folytán, a vételi ajánlatot elfogadta. (1879. jul. 23. 15379. sz. a.) St. Dániel pécsi lakos, FI. B. bajai kereskedő ellen 229 frt 70 kr kárösszeg fizetésére a pécsi járás- mint keresked. bíróságnál