Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)
55 72. A semmitőszók teljes tanácsülésében következő kérdések vétettek tanácskozás s eldöntés alá. I. Végrehajtás utján elárverelt ingatlan vételárából, a jogerőre emelkedett kielégítési sorrendben, a tőkével egyenlő elsőbbséggel a perr. 448. §. alapján, a tárgyalás napjától visszaszámított 3 évi időponttól kezdve megállapított kamat illeti-e a hitelezőt, a sorrendi tárgyalás napján tul is egész a kielégítés idejéig, s ha igen, mely kamatláb szerint ? Ennek elintézéséül következő elvi határozat hozatott: Tekintve, hogy a hitelezőt, a kölcsöntőke utáni kamat a kielégítés idejéig megilleti; tekintve, továbbá, hogy a bírói, avagy magán uton történt fizetés, a kamatfizetés kötelezettségére nézve, különbséget meg nem állapit; tekintve végre, hogy a bírói uton történő fizetésnél, a kielégités ideje esak a kiutalási végzés jogerőre emelkedésével következik be; ezeknélfogva, a végrehajtás utján elárverelt ingatlan vételárából, a jogerőre emelkedett kielégítési sorrendben, a tökével egyenlő elsőbbséggel a perr. 448. §. alapján, a tárgyalás napjától visszaszámított 3 évi időponttól kezdve folyó, itéletileg megállapított, vagy szerződésileg kikötött kamat megilleti a hitelezőt, a mennyiben a sorrendi végzés más intézkedést nem tartalmaz, a sorrendi tárgyalás napján tul is, a kiutalási végzés jogerőre emelkedéséig. (1879. szept. 17. 13438. sz. a.) Jogesetül szolgált: F. Dávidnó, Sz. István ellen végrehajtást eszközöltetett, melynek folyamában alperes ingatlanjai elárvereztettek, és az 1877. 8. tcz. július l-jén történt életbe lépte előtt, 1877. június 27-én sorrendi tárgyalás tartatott, s a sorrendet megállapító végzésben L. Samu 300 és 400 frt tőkekövetelései feltétlenül kifizetni rendeltettek és pedig 1874. június 27-től megállapított 24% kamatokkal együtt a kifizetés idejéig. Az 1878. aug. 6. kelt végzés alapján a fizetések 1878. szept. 17-ón eszközöltettek. Ennek folytán egyik jelzálogos hitelező W. Adolf semm. panaszt adott be, melyet a semmitőszék a fent közlött plenáris elvi határozat következtében elvetette 73. II. Peren kívüli ügyekben felmerült, 50 frtot meg nem haladó, meg nem állapított ügyvédi dijak s költségek iránti keresetek, a rendes bíróságok illetősége alá tartoznak-e, avagy nem ?
