Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

Hivatkozik a panaszló a semmitőszéknek 1878. május 24. 2933. sz. határozatára is, melyben kimondatik: Ellenben a tartás s a még le nem szolgált bór iránti követelésre nézve az idézett (1876 : XIII.) törvény 119. §. s a perr. 93. §. a) p. szerint, az eljáró bíróság illetékes; mert felperesnek e részbeni igénye, a szolgálati szerződésnek idő előtt történt felbontására alapított kártérítési igényt képez, és ezen irányban a kereset minősítésének kérdésére nézve nem tehet különbséget az, hogy a szerződésnek időelőtti megszüntetése esetében adandó kártérítés mérve a törvény (1876: 13. tcz. 56. §.) vagy esetleg a szerződés által van megállapítva, ós hogy az idézett törvény az ily alapon emelt kereseteket kártérítésieknek tekinti, ezt annak 23-a kétségen kivül helyezi. A semmitőszék azt elvetette; mert jóllehet az 1876: 13. tczikk 23. §. értelmében a gazda, ha a szegődött cseléd befogadását a 21. §. esetén kivül megtagadja, a cselédet az adott foglaló elvesztésén felül kártalanítani tartozik s azon törvény az ily be nem fogadott cselédet, az alapos ok nélkül a szolgálatból elbocsátott cseléddel hasonló jogviszonyba helyezi: mindamellett ugyanazon törvény 119. §-át ez esetek bármelyikére alkalmazni azért nem lehet, mivel az utóbbira vonatkozólag az 56. §. a cselédnek a hátralevő idejére kikötött bérnek, tartás s ruhának kiszolgáltatásáról egyszerűen rendelkezik, míglen a 119. §-a nyilvánvalóan oly kár megtóritósét feltételezi, mely a fenforgó körülményekhez képest a cselédet, a szegődött béren kivül netalán törvónyszerüleg megilleti; minélfogva a most előadott s a neheztelt végzésben felhozott okokból a semm. panaszt azért is elvetni kellett, mivel a közig, hatóságok illetősége, a perr. 297. §. 2. p., illetve a 304. §. rendelkezéséhez képest hivatalból is megbírálandó. 27. A holtnak nyilvánítás iránti kérvény folytán tartandó tárgyalásnál, miután ez a rendes eljárás szabályai szerint megy végbe, a kérvényező magát perrendszerüleg ügyvéd által képviseltetni tartozik ; minélfogva a tárgyalás a kérvényező nevében, közjegyzővel meg nem tartható. (1879. febr. 19. 27496. sz. a.) G. János kír. közjegyző Kr. Ferencz képviseletében, még 1839. évben nyomtalanul eltűnt ifj.Kr. János ellen holttá nyilvánítás iránt a n.-kikindai tszókhez 1876. júliusban kórvényt adott be. A tszék azt az eljárás megindításának alapjául elfogadta, s a tárgyalást is nevezett közjegyző közbejöttével megtartotta. Ennek befejeztével s a