Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

.-,1 kezelői stb. stb. ellen, fent nevezett püspök 1873. évben kelt végrendeletének érvénytelenítése s a fiscus öröködési jogának megállapítása iránt 1876. évben a n.-váradi tszék előtt pert indított. A tszék 1877. okt. 23. 15574. sz. a. Ítéletével kérdéses végrendeletet az elhalt püspök szerzeményi javai tekintetében, bel- és külkellékek hiányából érvénytelennek kimondotta s a fiscus törv. öröklési jogát, a hagyatéki terhek levonása után fenmaradó püspöki szerzeményi javak V3-részére megállapította, de a n.-váradi szőlőre vonatkozó keresetével elutasította s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette, alperesi ügyvéd R. József diját saját fele irányában 160 frtra határozván meg, következő indokokból: 1. Az id. törv. szab. I. R. 1. §-a a magyar polg. anyagi törvényeket visszaállítván, ezek a főpapok szerzeményi javai 1/s részére a fiscus öröklési jogát biztosítják, s minthogy a k. jogügyek igazgatósága tényleg fennálló működésével a fiscus jogkörét tölti be: annálfogva alpereseknek a kereset czime s perelhetőség e. kifogását elvetni s felperesnek a fiscus képviseletében perelhetőségót megállapítani kellett. 2. Az elhalt püspök hagyatéka tárgyalásakor öröklési igényeivel perre utasított k. jogügyek igazgatósága keresetét az 1715 : 16. tczikkre alapítván, e szerint a magyar főpapok szerzeményeik feletti szabad rendelkezhetós tekintetéből, kir. jóváhagyást eszközölni kötelesek, különben a Kolonics-féle egyezményt végintézkedésőknól alkalmazni tartoznak. Minthogy pedig alperesek a persorán beismerték, hogy a néhai püspök végrendeletét kir. jóváhagyás nélkül tette s abban összes szerzeményeiről intézkedett, s ezzel a Kolonics-féle egyezményt megszegte, minthogy vógi*e alperesek azt, hogy a szőlő kivételével a többi vagyon szerzeményi, felperes belkellékek hiányából végrendelet érvénytelenítésére irányzott keresetének annálinkább helytadni kellett, mert alperesek által a szabad rendelkezhetós indokolásául felhozott concordatum Magyarországban törvényhozásilag soha el nem fogadtatott, következőleg mint törvény fenforgó esetben nem alkalmazható; a fennálló 1715: 16. tcz. ellenére tehát a néhai püspök által oly vagyonról tett végrendelet, melyről törvény szerint nem rendelkezhetett, belkellékek hiányából érvénytelenítendő volt. 3. Felperes kincstár törvényileg öröklésre hivatott fél levén, a végrendeletet külkellékek hiányából is jogosult megtámadni; tekintve, hogy alperesek beismerték, mit a végrendelet megtekintése ia igazol, hogy az a törvény kívánta együttes jelenlótü tanuk aláírását s így az ünnepélyes végrendelet minőségét nélkülözi, bárha a végrendelet d*