Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

47 állítását, hogy a viszonkövetelósbe tett 84 frt 89 krból 11 frt 50 kr üzleti czimón javára levonandó, alperes tagadása ellenében nem bizonyította, sőt alperes azon állítását, hogy ezen levonás az összeszámolás alkalmával már megtörtónt, kétségbe nem vonta; s miután végre felperesnek a keresk. törv. 374. §-ára alapított abbeli érvelése, hogy őt az általa állítólag hitelbe eladott fa vételáráért egyenes adósként felelősség nem terheli, birói figyelembe nem vehető azért, mert alperes tagadása ellenében azt, hogy ez őt hitelbeadásra feljogosította volna, mivel sem igazolta, de sőt annak ellenkezője magából a •//. alatti okmányból tűnik ki, mely szerint t. i. felperes az általa eladandó fa vételárát alperesnek az eladás után azonnal átadni kötelezte magát: felperest az ekként valódi és fenállónak bizonyult visszkereseti egész követelésben marasztalni kellett. Felperesnek felebbezése folytán a budapesti kir. itélő tábla 1878. évi július 8-án 2025. sz. alatt következő ítéletet hozott : Az eljáró királyi törvényszék fentebbi keletű ós számú Ítélete, annak indokolásánál fogva helybenhagyatik. Felperesnek ujabbi felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1878. évi november hó 18-án 724. sz. a. következő ítéletet hozott: A kir. itélő tábla ítélete, az abban felhívott indokoknál fogva, helybenhagyatik. 49. Az árkülönbözet meghatározásánál mérvadó nem lehet, hogy valaki hasonló ám ntán mennyit nyert, hanem a piaczi vagy tőzsdei árral biró ároknál esak azon különbőzet állapítandó meg, mely a teljesítés helyén s idejében, a szerződési és piaczi vagy tőzsdei ár között mntatkozik. (1879. február 5. 48. sz. a.) R. Zsigmond, Schv. Samu ellen 82 frt vételelőleg s árkülönbözet fizetésre az egri járás- mint keresk. bíróságnál port indított. A jbiróság 1878. május 31. 5447. sz. a. alperest a keresetben elmarasztalta az esetre, ha felperes fő- és becslő esküt tesz arra: hogy alperes részére nem 33 mázsa 65 kiló, hanem csak 24 mázsa árpát szállított s ezen 24 mázsa árpán mázsánként 1 frt nyeresége volt. Mert a kihallgatott tanuk bizonytalan vallomása semmi bizonyítékot nem nyújtván, egyéb bizonyítók hiányában az alperes által kinált s felp. által elfogadott főesküt, s ezenfelül a becslő esküt felperesnek oda ítélni stb. kellett. A kir. tábla 1878. okt. 15. 3411, sz. a. Ítéletével az elsőbiró-