Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

48 ságit az 56 frt előlegre nézve indokaiból helybenhagyta, a többiben megváltoztatta s felperest 26 frt árkülönbözet iránti keresetével elutasította s a perköltséget a főeskünek felperes általi letétele ese­tére kölcsönösen megszüntette, ellenkező esetben felperest 18 frt perbeli s felebbezési költségben marasztalta; mert az árkülönbözet nem tanuk, illetőleg becslőeskü által, hanem tőzsdei árjegyzékkel bizonyítandó. A legfőbb ítélőszék következőleg határozott: A kir. táblaitélete az 56 frt előlegre s perköltségre nézve fel­hívott s felhozott indokaiból, a 26 frt árkülönbözetre nézve pedig azért hagyatik helyben mert az árkülönbözet meghatározására nem lehet mérvadó, hogy felperes vagy más valaki hasonló áru után mennyit nyert, ha­nem a keresk. törvény értelmében oly áruknál, melyek piaczi vagy tőzsdei árral birnak, azon különbözet állapítandó meg, mely a telje­sítés helyén és idejében, a szerződési s piaczi, illetőleg tőzsdei ár közt mutatkozik, mely irányában azonban felperes bizonyítékot nem szolgáltatott. 50. A behajthatóság tekintetéből kétessé vált követelések nem tekintethetnek oly vagyonnak, mely a hitelzök kielégítésére biztos alapul szolgál, miért is ilyen követelések a csőd­nyitás köriili kérdés megbirálásakor alperes aktiv vagyonának nem vehetők. (1879. január 13. 6. sz. a.) Tr. F. és Ep. M. felpereseknek F. István alperes elleni esőd­nyitás iránti perében a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék 1878. évi szeptember hó 2-án 67432. sz. a. következőleg itélt: Fel­peresek azon kérelmükkel, hogy alperes ellen a csődület elrendeltes­sék, elutasittatnak. Indokok. Alperes felpereseknek azon állítását, hogy ingóságait ismeretlen helyre elszállíttatja, felperesek ezt, valamint azt, hogy az alperes ellen elrendelt végrehajtás átalában s különösen mily összeg erejéig és mennyi értékű alapra foganatosíttatott, nem igazolták, tekintve továbbá, hogy az alperes által hallgatag beismert azon körülményből, hogy ellene több rendbeli per indíttatott, hogy ingat­lan vagyonát a terhek átvétele mellett fiának adta el, fizetési tehe­tetlenség kitüntetésére nem elegendő a csődtörvény, midőn a csőd nyitását az adós hitelezői kérik, az csak az általuk szolgáltatandó azon bizonyítók alapján rendelhető el, hogy az adós tartozásainak eleget tenni nem képes, mindezeknél fogva felpereseket igazolatlan keresetükkel elutasítani stb. kellett.

Next

/
Thumbnails
Contents