Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

önként folyik, hogy ezek ellenében alperes lett volna köteles igazolni, hogy a kérdéses területből u. n. szénaraktár tulajdonjogát felperestől megszerezte; ezt azonban bizonyitani meg sem kísérletté, egyszerűen arra hivatkozván, hogy a helyszínelés alkalmával ő levén a tettleges birtokos, jogszerűen jegyeztetett a kereseti szénaraktár az ő nevére, annálinkább, mert hogy azt majdnem 40 év óta bírja, tanúi is igazolandják. E védelme azonban figyelembe nem vétethetett; mert eltekintve attól, hogy tanúi mint lugosi birtokosok egészen érdekteleneknek nem tekinthetők, tanúskodásukra azért sem lehetett súlyt fektetni, mert habár alperes tettleges birtoklását bizonyították is, azt hogy az tulajdoni vagy más jogczimen alapult-e, nem tudják; minélfogva tekintettel arra, hogy alp. város az egész «Passagier» rétet, melyben a szónaraktár is fekszik, haszonbérelte, ily helyzetben pedig az egyszerű birtoklás, akár az egészre, akár egyes részeire, a tulajdonjog bizonyítására elegendő alapot nem nyújt, felperes keresetét megállapítani stb. kellett. 5. Ha a bérösszeg hatóságilag letiltatik, a bérlő azt letétbe tartozik helyezni, ellenesetben a bérbeadó jogosítva van azt az összeg letétbe helyezésére perrel is köteleztetni. (1878. jul. 25. 6266. sz. a.) B. Sándor mint néhai Csernyus Katalin hagyatéki tömegének gondnoka M. József és társai alperesek ellen 300 frt haszonbérkövetelés és járulókai iránt inditott perében az elsőbiróság következő ítéletet hozott: Alperesek kötelesek egyetemlegesen 300 frt tőkét 1877. jan. 1-től egész a letétbe helyezés napjáig birói letétbe helyezni s 6 frt 75 kr perköltséget megfizetni; következő indokoknál fogva: Alperesek beismerték a kereseti követelés valódiságát és fennállását, csupán csak azon kifogással éltek, hogy az általuk fizetendő bérösszeg közigazgatási hatóság által letiltatván, a bérösszeget felperesnek nem fizethették. Felperes erre azt válaszolja, miszerint e letiltás szabályszerűen nem történvén, a mennyiben ezen letiltás figyelembe vétetnék is, alperesek tartoztak volna az esedékes bírságot letétbe helyezni, miért is esetleg alpereseket az összeg letétbe helyezésében kérte marasztaltatni; tekintve, hogy a letiltás folytán alpereseknek az összeget vagy az illető adóhivatalnál lefizetni, vagy legalább birói letétbe helyezni kellett volna, s azt semmi esetben maguknál tartani jogosítva nincsenek, ennélfogva őket a kereseti összegnek birói letétbe helyezé-