Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)
5 2. Örökbefogadási szerződés alapján jelentkező jogutód oly harmadik személynek, kit elődjei törvényes cselekményei nem köteleznének, nem tekinthető. (1878. decz. 9-én 12226. sz. a.) M. Mihály ugy is mint kiskorú gyermekei gyámja felperesnek H. Mihály ellen ingatlan birtokbaadása iránt folyamatba tett rendes perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította A budapesti kir. ítélő tábla azonban 1878. évi június 24-én 13794. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság fentebbi ítéletét megváltoztatta és alperest a máesai 70. sz. telekjegyzőkönyvben 30. helyr. szám alatt felvett ingatlannak felperes részére leendő kiadására kötelezte; mert az ingatlan birtoka annak telekkönyvi tulajdonosát illeti, minthogy pedig felperes tulajdonjogát a keresethez csatolt telekkönyvi kivonattal bebizonyította, s alperes azt, hogy az ingatlant tényleg birja, nem tagadta; minthogy továbbá alperesnek felperes roszhiszemüségére nézve azon alapon, hogy a kereseti birtokot előbb megvette és e vételről felperes tudomással birt, érvényesített kifogása figyelembe nem volt vehető, mert eltekintve attól, hogy felperes nemcsak be nem ismerte, hogy alperes vételéről, a birtok előbbi tulajdonosával kötött szerződés létrejöttekor tudomása volt ; ellenkezőleg azt állította, hogy annak csak a szerződés megkötése után jutott tudomására, s ennélfogva annak e részbeni tudomása sem bizonyittatott be, még ha az bebizonyíttatott volna sem nyújtana felperes tulaj donkeresete ellen kifogás utján érvényesíthető alapot, mert másnak előbb szerzett jogczimóről való tudomás, a tulajdonjogszerző rosszhiszeműségét magában véve még meg nem állapítja ; minélfogva alperest a kereseti birtok kiadására kötelezni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb itőlőszók azonban a bpesti kir. tábla Ítéletét megváltoztatta és az első folyamodásu bíróság ítéletét hagyta helyben következő indokoknál fogva. Noha kétségtelen, hogy a telekkönyvi tulajdonost az ingatlan birtoka is megilleti, s hogy másnak előbb szerzett jogcziméről való tudomás az ingatlan utóbbi megszerzőjének rosszhiszeműségét magában véve meg nem állapítja; tekintve mégis, hogy jelen esetben felperes mint N. András és nejének örökbefogadási szerződés alapján jelentkező jogutódja oly harmadik személynek, kit elődjének törvényes cselekményei nem köteleznek, nem tekinthető, azon tényt pedig, hogy néhai N. Andás és neje a kereseti kertet még 1866. évben az