Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

1 2. A végrehajtást az átadás által megszűnt hagyatékra elrendelni egyátalán nem lehet; annálkevésbé lehet egyesség alapján oly végreh. végzés folytán, mely a hagyaték ellen intéztetett, a végrehajtást az egyességben meg sem nevezett örökösök ingatlan­jaira folytatni s azok illetményét elárvereztetni. (1878. decz. 21. 23370. sz. a.) W. Miklós s neje Fr. Krisztina, M. Antal hagyatéka, M. An­talné született M. Vana és Gr. Júlia ellen 600 frt erejéig végre­hajtást kérelmezett, mely c. deési tszék mint telekk. hatóság 1877. okt. 6. 4509. sz. végzésével elrendeltetett és 1878. május 8. foga­natosíttatott. Az árverés ellen H. Bálint mint M. Antalné s Gr. Ilia hagyatéki ügygondnoka 1878. aug. 4 én semm. panaszt adott be. A semmitőszék az árverést a 4505. sz. végzéssel mindhárom rendű alperesre nézve, az első alperes M. Antal hagyatékára nézve pedig az előző egész végr. eljárást is, ideértve a bethleni jbiróság 1875- évi 130. sz. végreh, végzését s a végr. zálogjognak 1875. évi 703. sz. a. foganatosított bekebelezését, részben hivatalból megsem­misítette. (297. §. 1. 15. 21. p.) Okok: Eltekintve az árverésnél felmerült azon szabálytalan­ságtól, hogy a bír. végrehajtó vevő nevében oly személyt fogadott el árverezőül, kinek meghatalmazása a perr. 553. §-hoz képest hitele­sítve nincs, az árverés M. Antalné illetményére elrendelhető átalá­ban nem volt; miután ezen alperesnek az alsó oroszfalusi 8. telekj­ben foglalt illetőségére a végreh. zálogjog bekebelezve nincs; s mert Gr. Ilia az árverési végzés kézbesítéséről szóló vétbizonyitvány szerint időközben meghalván, intézkedés nem történt arra nézve, hogy örökösei, s a mennyiben az örökösök még nem jelentkeztek volna, hagyatéka kinevezendő gondnok által az elrendelt árverésről értesíttessenek, és mert azon időben, midőn a végreh. alapjául szolgáló egyesség létre­jött, néhai M. Antal hagyatéka már nem létezett s az örökhagyó M. Antal nevén állott ingatlan az alsó oroszfalusi 8. sz. telekjben már örököseire át volt írva, az állított hagyatéki gondnok s gyám által a hagyaték átadása után megkötött egyesség alapján tehát eltekintve attól, hogy utóbbi gyámhatósági jogosultsága: az egyességet a kis­korú nevében megköthetni, — igazolva nincs, — a végrehajtást az átadás által megszűnt hagyaték ellen elrendeli egyátalában nem lehetett; annálkevésbé lehetett pedig oly végzés alapján, melyben a végrehajtás a hagyaték ellen lett elrendelve, azt az egyességben

Next

/
Thumbnails
Contents