Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)
2(5 szüntetése iránt indított perében az elsőbiróság felperest keresetével helytelen jogczim miatt elutasította, s 130 frt perköltségben marasztalta; mert felperes keresetét haszonbéri szerződés betöltésére, illetve feltételei meg nem tartása miatt, annak megszüntetésére irányozta. Az A. s B. szerződések azonban sem czimük, sem tartalmukra nézve, haszonbérieknek nem tekinthetők. Igaz ugyan, hogy az A. szerződós 3. pontjában a fa-usztatási jog gyakorlata, a B. szerződés 3. pontjában az erdei rétek és szabad terek, 7. pontjában pedig a vadászati jog részleges használata alperesnek átengedtetett; továbbá az A. szerződés 7. s a B. 3. pontja szerint köteleztetett a szerződés tartama alatt készítendő utak s épületeknek a szerződés leteltével felperes tulajdonába ingyen átbocsátására; azonban mindezen pontok a szerződés főtárgyával szemben csakis mellékesek s másodrendűek, s mint ilyenek a szerződés tartalmának s czimének megállapítására irányadók nem lehetnek; de különben önmagukban is nélkülözik a haszonbéri szerződés egyik fő kellékét, a mennyiben azon élvezmények minden dij s viszonszolgálat nélkül lettek felperesileg alperesnek átengedve; holott a haszonbérlet alapfeltétele épen az, hogy az átengedett haszonélvezetért haszonbérlő bizonyos meghatározott bérösszeg fizetésére köteleztessék. Szem előtt tartva a kereseti szerződések főtárgyát s lényegét, a mi szerint kell megítélni azok minőségét, a becsatolt szerződések haszonbérletieknek egyátalán nem vehetők. Ezekben ugyanis felperes bizonyos meghatározott fa-állományt, és pedig a szerződés megjelölése szerint, részint tűzi, részint haszon iát, tehát elhasználható, sőt csakis elhasználás utján értékesíthető, tehát a tulajdonosnak többé természetben vissza nem adható, következéskóp nyilván ingó dolgot engedett át alperesnek, előre megállapított átlagos ár mellett ; vagyis adásvételi ügyletet kötött, melynél csakis az eladott fa értékesítésének, a szerződési 9 éven belől tetszés szerinti beosztása lett alperes mint vevő fél tetszésére hagyva, továbbá részére az 5-ik év leteltével felmondhatás kedvezménye kikötve; mi azonban a szerződés lényegén nem változtat, miután ily kikötések az adásvételi szerződés természetével összeférők. Ezzel hasonlóan nem áll ellentétben s azt haszonbérletté nem változtatja azon körülmény, hogy alperes vevő fél a szerződéses évek mindenikében legalább G400 frt összegnek fizetésére köteleztetett, mert hogy ezen minimális összeg korántsem évi haszonbér, banem csakis az eladott fa vételára fejében s az évenkénti összeszámolás fentartása mellett lett kikötve, az világo-