Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

55 azon §-ban világosan kimondatik, hogy elvállalt kötelezettségeiért bejegyzés nélkül is felelős; tekintve továbbá, hogy felperesileg hivathozott tanuk: R. és Schv. tanú vallomásával igazolva van: hogy a fennállott «Brúder Br.» czégnek Br. Ármin is beltagja volt, a kereseti váltó alapját képező ügylet a Brüder Br. czég egyik beltagjával Br. Izidorral az ő belegyezésével köttetett meg; annálfogva a nem jogosultan ugyan, de tényleg használt társasági czég jegyzésével aláirt nyilatkozatból, Br. Ármin elsőrendű alperest váltói kötelezettség terheli; ezeknélfogva kifogásait elvetni s a meg nem jelent másodrendű alperessel együtt marasztalni kellett. A kir. tábla 1878. október 21. 3990. sz. a. az elsőbiróság itáletét a keres. törv. 87. 138. 260. 261. §§. alapján s indokolásánál fogva hhagyta. A legfőbb ítélőszék elsőr. alperes felebbezésére a kir. tábla ítéletét hagyta helyben következő indokolással: Br. Ármin lényegileg két kifogást tett; először azt állította, hogy a kereseti váltón intézvényezett és elfogadói minőségben előforduló ((Brüder Br.» czég jogilag nem létezőnek tekintendő levén, az elfogadói aláírás, váltójog szerinti kötelezettséget egyátalán nem esedményezhet; másodszor tagadta, hogy az elfogadói aláírás, melyet sem maga nem tett, sem más által nem tétetett, őket kötelezhetné. Az első kifogás alaptalansága kitűnik a következőkből. Alperes maga beismerte, hogy egy «Brüder Br.» czég tényleg fennállott és a tanuk igazolták, hogy ő magát ezen első- s másodrendű alperesből álló társasczég tagjának mondta, és olyannak viselte. Azon érvelés, hogy oly czég, mely bejegyezve nincs, jogilag nem létezőnek tekintendő, merőben téves. A czég nem egyéb mint azon név, mely alatt a kereskedő — egyén vagy kereskedelmi társaság — üzletét folytatja, és a melyet aláírásul használ; ós megállapíttatik épen ós csupán a használat által. A keresk. törvény kötelességül teszi ugyan rendszerint a czég bejegyzését; ennek elmulasztását birsággal s bizonyos jogok megtagadásával sújtja, de sehol sem mondja ki azt, hogy be nem jegyzett czég jogilag nem léteznék, sőt inkább az ellenkezőjét mondja ki nyilvánvalóan akkor a 16.§-ban s közkereseti társaságokra nézve különösen a 87. §-ban, melyszerint a közkereseti társasági viszony hatálya harmadik személyek irányában nem a bejegyzéssel, hanem az üzlet tényleges megindításával kezdődik. Ha tehát «Brüder Br.» czég tényleg fennállott, pedig fennállott saját beismerése szerint, ezen czég alatt jelentkező elfogadói aláírás váltójogi kötelezettséget vonhat maga után kétségtelenül.