Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

50 mert a felterjesztett iratokból kétségtelenül lutünik, hogy a megtámadt végzés alapjául vett sommás végzés szerint fizetésre kötelezett «Brüder Br.» állítólag bejegyzett kereskedő czég bejegyezve nem volt, sőt a beperléskor már tényleg sem állott fenn, a nevezett czég ellen törvényesen már nem is hozhatott sommás fizetési meghagyás alapján tehát, mely panaszkodónak kézbesítve nem volt, ellene mint a czég állítólagos beltagja ellen végrehajtást törvényesen elrendelni nem lehetett; minthogy nem tartozik végrehajtási eljárás útjára annak eldöntése: váljon panaszttevő nevezett czógnek beltagja volt-e, s annak kötelezettségéiért mennyiben felelős. A semm. panaszra azonban közvetlenül a bíróság határozata szolgáltatván okot, azon kérelemnek, hogy a panasz költségei megtérítésére felperes köteleztessék, helye nem találtatott. 9. A zárlat valamely k ./kereseti társaság beltagja közkezelési jogának biztosítására rendeltetvén el, az esak oly értelemben foganatosítható, hogy a zárgondnok az illetőt megillető' közös jogok gyakorlatába, s e közkereseti társaság vagyonát képező ingóságok s követelések közös kezelésébe s használatába helyeztessék. (1878. nov. 2. 2356. sz. a.) R. Vilmos mint a «B. Károly s társai) nyergesujfalusi czement gyár bej. közkereseti czég beltagja, P. Márton mint ugyanazon czég tagja ellen zárlat elrendelését kérelmezte, minthogy az a társaság vagyona s üzlete kezelését kizárólag magához vonta s gyakorolja. A bpesti tszék 1878. szept. 18. 70869. sz. végzésével a kért zárlatot nevezett czég üzletére, és pedig a Bpesten létező telepre, a Nyergesujfalun levő gyári üzletre; felszerelvényekre s minden az üzlethez tartozó készletre elrendelte (324. §.) tekintve, hogy a társas üzletre vonatkozó használati jog kérvényező s czégtársa közt vitássá vált; hogy zárlat nélkül azon üzletre vonatkozó jogai meghiusittathatnának, s tekintve, hogy mindaz, mikép R.-nek a közkereseti társaság tulajdonát képező üzlethez jogos igénye van, mindaz, hogy P.-nak kizárólag gyakorolt tettleges birtoka, a társügyek vitelére egyenlőn jogosított R. mellőzése folytán jogos alapon nem nyugszik, a felmutatott okiratokból világosan kitűnik. Ez ellen P. Márton semm. panaszt adott be, melyet a tszék 73545. sz. végzésével— a mennyiben a zárlati eljárás ellen intéztetett — tekintve, hogy az arra vonatkozó jelentés s jkönyv még be nem terjesztetett s igy a felett elsőbir. határozat rné^ nem hozatott mint időelőttit, a mennyiben pedig a 70869. sz. zárlati végzés ellen