Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

30 26. A vegyes házassági válóperekben «felperes illetékes bírósága» alatt, esakis felperes lakhelyének bíróságát lehet érteni. (1878# nov. 21. 14129. sz. a. G. Gyula protestáns, KI. Kamilla katholica nő ellen, a beszterczebányai szentszék előtt válópert folytatott, melynek befejeztével a hozott itólet jogerőre emelkedvén, az ügyiratok felperes irányában teljesítendő bíráskodási eljárás végett, a pestvidéki tszékhez mint illetékes bíróságához átküldettek. A pestvidéki tszók azonban azokat visszaküldötte, magát ez ügyben illetéktelennek találván következő alapokon : Az 1868. 48. tczikk 1. §-a a vegyes házassági válóperek illetőségére nézve C3ak azon átalános rendelkezést tartalmazza, hogy azok előbb az alperes s azután felperes illetékes bírósága előtt folytatandók le; aziránt ellenben, hogy felperesnek illetékes bírósága melyik legyen — nem intézkedik. — A polgári bíróságoknak válóperekbeni illetőségét pedig, tekintet nélkül arra, hogy a válóper vegyes-e vagy sem, egyedül a perrend 22. 36. §§-ai szabályozzák, melyek szerint a polgári bíróságokhoz utalt válóperekben azon tszék az illetékes, melynek területén volt a házas feleknek utolsó együtt lakásuk. És jelen esetben nevezett házas felek utolsó együttlakásuk Zólyomban a beszterczebányai tszék területén létezett. A semmitőszék a pestvidéki tszéket jelelte ki a fenforgó válóperre nézve illetékes bíróságnak. mert az 1868. 48. tczik a vegyes házassági válóperek birói illetőségét felperesre nézve külön szabályozván, a perr. 22. 36. §§-aiban foglalt s az alperes részre vonatkozó illetőségi szabályok ily válóperekben alkalmazást nem nyerhetnek; és az idézett tczikk 1. §-ban foglalt azon kifejezés alatt: «Felperes illetékes bírósága*) csak felperes lakhelyének bíróságát lehet érteni; azt pedig a kir. tszék kétségbe nem vonja, hogy felperes a tszék területén tartja lakását. 27. A községi ut használatába leendő visszahelyezés iránti keresetek nem tartoznak a biróságok hatáskörébe. (1878. decz. 3. 19832. sz. a.) Á. József mint Lesencze németfalusi község bírája, N. József s társa e. a községben létező vizárok part, és községi ut használatába leendő visszahelyezés iránt a tapolczai jbirÓ3ág előtt pert indított, melyben 1877. július 31-én hozott ítélet felebbeztetett.