Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)
31 A bpesti kir. tábla a bíróság eljárásában hivatalból semmiségi esetet észlelt, a mennyiben a bíráskodás a községi ut használata feletti kérdésre is terjeszkedett, s ennek folytán az iratokat 1878. szept. 2. felterjesztette. A semmitőszék a jbirósági ítélet azon részét, melyszerint felperes község az alperes által elfoglalt ut használatába visszahelyeztetett, hivatalból megsemmisítette; (297. §. 2. p.) mert a keresetnek a birói szemléből is kitetszőleg tisztán községi ut használatát tárgyazó része felett a járásbíróság nem volt hivatva bíráskodni, miután az ilyen utak feletti gondoskodás az 1871. XVIII. tczikk 22. §. e) pontja értelmében a közigazgatási hatóság köréhez tartozik. 28. 1 dolgok minőségét a polgári magánjog, s nem a tulajdon biztosítása, s a hitel érdekében létesített telekkönyvek határozván meg, a magánjog szerint ingatlannak tekintendő dolog jogi természetén nem változtat, hogy az telekkönyvbe van-e vagy nines bevezetve. Az idegen, még pedig egyébként is telekkönyvezett telken álló ház tehát ingóságnak nem tekinthető azon okból, mivel az a telekkönyvbe külön felvéve nincsen, vagy azért, mert másnak telkén áll. (1878. decz. 4. 23184. sz. a.) KI. István L. János ellen végrehajtást kérvén, az a csáktornyai jbiróság még 1877. decz. 31-ón 13522. sz. végzésével elrendeltetett s foganatosíttatott. Alperes semm. panaszszal élvén A semmitőszék a neheztelt végzést következményeivel együtt megsemmisítette; mert a dolgok minőségét a polg. magánjog, s nem a tulajdon biztosítása s a hitel érdekében készített telekkönyv határozza meg, s azért a magánjog szerint ingatlannak tekintendő dolog természetén telekkönyvbei vezetése, vagy ennek mellőzése mit sem változtat. Ehhezképest nem helyesen nyilvánította a jbiróság, a kérdésben levő, egyébként telekkönyvezett telken épített házat azon okból ingó dolognak, mivel az a telekkönyvben nincs külön felvéve. De a végzés azon további indoka is helytelen : hogy a kérdéses ház, melynek anyaga természetének meghatározásánál figyelembe szintén nem jöhet, még azért is ingónak legyen tekintendő, mivel másnak telkén áll: mert ezen nézetnek csak azon esetben lenne jogosultsága, ha alperes a ház elhordására, következőleg lerontására bíróilag köte-