Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

89 zárná, annálinkább, mert ha az örökhagyó végrendeletét tekintjük is, ennek azon kifejezése: hogy feleségem atyjától végrendeletileg kapott 1 lánczalja földön felül nevem alatt vett minden földekben József fiamat nemcsak közszerzőnek kell tekintenem, az E. telekjköny vben foglalt birtoklási arány felvételének helytelenségét igazolja. De mert arra nézve, hogy alperes ezen telekjegyzőkönyvben részben van közös birtokosul feltüntetve, — jogczim sincs, — mig ellenben a nem kifogásolt, részben hitelesített szerző levelekből (C — Z. alatt) s a telekkönyv közzétételét közvetlen előző időben vezetett városi telekkönyv B. kivonatának az L—Y. okmányokkali összevetéséből nyilvánvaló, mikép az örökhagyó beltelket, szőlőt s 50 frt 50 denáros váltsága szántó, kaszáló földet szerzett; továbbá mert azon alperesi feltevés, hogy a miatt mert a szerzőlevelekben örökhagyó magát egyszerűen «idősb» vagy «öreg» előszó nélkül, M. Józsefnek irta ezen szerzemények alperes mint hasonnevű szerzeményeiül is lennének tekinthetők, eltekintve attól, hogy ezen szerzések egy része alperes kiskorúsága idejére esik, minthogy maga a G. végrendelet fent idézett kitétele ezen feltevést határozottan megczáfolja s minthogy alperes mint kiskorú s apai hatalom alatt álló, a közös háztartás s gazdálkodásban nemcsak önálló, de még közszerzőnek sem tekintethetik, ugyanazért ezen körülmény alperesi feltevés helytelenségére utal, annálinkább, mert azt határozottan állítani sem meri, hogy a felhivott szerzőlevelek eredetijét sajátkezüleg irta volna alá. Erre figyelembe nem jöhetett alperes azon állítása sem, hogy neje hozománya volt a szerzés alapja; mert a B. telekjkönyvből kitűnik, mikép örökhagyónak 1848-ban befejezett szerzése után már ifjabb M. József fordul elő mint jelentékeny vagyon szerzője, s hogy ezen szerzeményei az E. telekjkönyvben felvett földekből külön vannak telekjkönyvben saját nevére felvéve, hallgatag beismerte, s azt sem kifogásolta, hogy az idézett szerző levelekben megnevezett fekvőségek mennyiségileg egészben, részben pedig minőségileg is ugyanazonosak a 2058. sz. telekjegyzőkönyvben bevezetett fekvőségekkel. A mi azon alp. állítást illeti, hogy a 2058. sz. telekjkönyvben felvett házat s beltelki épületeket ö sajátjából építette, ezt nemcsak a telekk. felvétel czáfolja meg, hanem az is, mikép azon építkezések apja életében, közös gazdálkodásban, apai hatalom alatti létében történtek. A helyszíni felvétel helyességének igazolásái'a kihallgatott alp. tanuk vallomásának határozatlansága mellett, ha helyt foghatna