Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

88 46. 1. A törvényes osztályrésznek az ajándékozás tárgyát képező vagyonból leendő kiegészítésére vonatkozó igényt ki nem zárja az, hogy az elajándékozott vagyou a megajándékozott tulajdonául telekkönyvileg is bekebeleztetett. 2. Ha az örökhagyó szülei hatalom alatt nem álló, s saját vagyonnal is biró fiával közös háztartásban él, s az a háznál talált ingókat az örökösök egyike az elhunyt apa tulajdonának s ennélfogva a hagyaték tárgyainak lenni állítja, ebbeli állítását ö tartozik bizonyítani. (1878. évi július 2-án 5707. sz. a.) T. Pálné sz. M. Zsuzsanna és néhai Zs. Istvánné M. Sára gyermekei, illetőleg unokái: mint felperesek ifj. M. József e. az 1863. okt. 4. végrendelet hátrahagyásával elhalt id. M. József hagyatékára vonatkozólag törvényes osztályrész kiadatása s jár. iránt indított perében az elsőbiróság az elhunyt M hagyatékául megállapittatott: ingókban leltár szerint 1918 frt 97 kr, ingatlanokban: 11064 frt 87 kr érték, s ezekből felpereseknek törzsönkint 2 egyenlő részben, a végrendelet szerint az ingatlanokból természetben 6 hold 400 • öl és készpénzben törvényes osztályrész kiegészítéséül: 2544 frt 23 kr s elvont haszon fejében 1144 frt 6 kr után 1863 okt. 4-től 6% kamat ítéltetett meg, következő indokolással : örökhagyó hagyatékául az F. leltárban összeirtakat kellett megállapítani; mert noha alperes ezen leltár e. óvást tett s azt állitá, hogy azok legnagyobb része sajátjai; de miután az általa felvétetett 2. sz. leltár bírói meghagyást nélkülöz, sőt mint hiányos az I. K. alatti birói határozatok által hagyatéki eljárás tárgyául nem szolgálhatóknak mondatott ki; míg ellenben az F. leltár birói határozat kifolyása, s az örökhagyó halála után rövid idő alatt már nov. 7-én a közgyám által eszközöltetett ingóságok összeírásával is megegyező ; de alperes azt, hogy azon ingóságok tulajdonát képezné k nem is bizonyította; míg azon körülmény, hogy alperes az örökhagyóval haláláig közös háztartásban s gazdálkodásban s igy apai hatalom alatt ólt, azon vélelemnek enged helyet, hogy azon ingóságok, melyek örökhagyó háztartásában s gazdaságában léteztek, az ő sajátjai voltak. Az ingatlanokból pedig az E. telekjkönyvben 1918. 3014. 3484. 6295. hszám alatti összes ingatlanokat kellett hagyatékául venni, habár nevére csak 1/s részben vannak is telekkönyvezve; mert a kérdéses 2058. sz. telekkönyv első helyszíni felvételkor csak alperes által van aláírva s ezt csakis alperes nem támadhatná meg ; mig ellenben ezen első felvétel magában nem nyújt oly jogezimet, mely a telekk. ingatlan honnan lett származásának bizonyítását ki-