Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)
83 kérelmének e czimre alapitott részét elutasítani, az 1. bir. ítéletet ezen 8 az abban foglalt indokokból helybenhagyni kellett. 43. 1.11a az 1853. május 1-eje előtt gyakorolt birtoklás alapján a rendes utu visszahelyezés iránti kereset 1854. májusig meg nem indíttatik, az az ősiségi nyiltparanes 18. §-a értelmében elenyészett. 2. Az ősiségi nviltparanesnak a jogok elenyésztére vonatkozó intézkedései nem esvén az elévüléssel egy tekintet alá, s ennélfogva az elévülés általános szabályai a jog elenyésztének e módjára alkalmazhatók nem lévén, a tényleges birtoklásra alapitott rendes utu visszahelyezési per megindítására való jog elenyésztél sem az ez uton jogait érvényesíteni akaró fél kiskorúsága, sem az, hogy ellenfelének birtoka folytonos vitatkozás tárgyát képezvén, az békés nem volt, ki nem zárja. (1878. augusztus 14. 7496. sz. a.) M. István id. V. Ignácz e. a peredi 264. telekk. 329. h. r. sz. alatti beltelekböl elfoglalt 9 • öl térségnek visszaadása, illetőleg birtokába visszahelyezése iránt indított perében az elsőbiróság által alperes a kereseti birtok terület visszabocsátására, s az elmaradt haszon fejében az átadásig évenkint 5 frt s 30 írt perköltség fizetésére köteleztetett; mert a kereshetőség iránti kifogás elvetendő, miután felperes a kérdéses ingatlannak részbeni osztatlan állapotbani birtokosa, s azért birtokostársa közbejötte nélkül is jogosítva van pert indítani; az elévülési kifogás pedig azért vetendő el, mivel, a mint azt a kihallgatott tanuk igazolják, a peres térség iránt a peres felek közt mindig volt vitatkozás, tehát az elévülés kelléke, a háboritlan békés birtoklás alperesileg ki nem mutatható, annálkevésbé, mert felperes birtokbalóptekor kiskorú volt, tehát az elévülési idő már ezáltal ís megszakadt. Az ügy érdemét illetőleg, alperes a 9 • öl kiadásában elmarasztalandó, mert mint ez egy hatósági szakértő s a községi elöljáróság által, a hitelesített térkép mint közokmány, s a tényleges állapot összehasonlítása után nyert eredmény alapján hivatalosan kiállított, tehát a perr. 365. §. szerint teljes hitelt érdemlő bizonyítványból kiderül, a foglalás alperes által csakugyan eszközöltetett, s váljon ezen foglalás 1840-ben vagy 1818. után történt-e? az ügy elbírálásánál döntő befolyással nem lehet. A mi az elmaradt hasznot illeti, minthogy ennek mennyisósét alperes tagadásba nem vette, az felperesi kereset értelmében, de minthogy felperes a keresetet előbb is folyamatba tehette volna, csak a kereset benyújtásától kezdve volt megítélendő. f*