Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

83 kérelmének e czimre alapitott részét elutasítani, az 1. bir. ítéletet ezen 8 az abban foglalt indokokból helybenhagyni kellett. 43. 1.11a az 1853. május 1-eje előtt gyakorolt birtoklás alapján a rendes utu visszahelyezés iránti kereset 1854. májusig meg nem indíttatik, az az ősiségi nyiltparanes 18. §-a értelmében elenyészett. 2. Az ősiségi nviltparanesnak a jogok elenyésztére vonatkozó intézkedései nem esvén az elévüléssel egy tekintet alá, s ennélfogva az elévülés általános szabályai a jog el­enyésztének e módjára alkalmazhatók nem lévén, a tényleges birtoklásra alapitott ren­des utu visszahelyezési per megindítására való jog elenyésztél sem az ez uton jogait érvényesíteni akaró fél kiskorúsága, sem az, hogy ellenfelének birtoka folytonos vitat­kozás tárgyát képezvén, az békés nem volt, ki nem zárja. (1878. augusztus 14. 7496. sz. a.) M. István id. V. Ignácz e. a peredi 264. telekk. 329. h. r. sz. alatti beltelekböl elfoglalt 9 • öl térségnek visszaadása, illetőleg birtokába visszahelyezése iránt indított perében az elsőbiróság által alperes a kereseti birtok terület visszabocsátására, s az elmaradt haszon fejében az átadásig évenkint 5 frt s 30 írt perköltség fizeté­sére köteleztetett; mert a kereshetőség iránti kifogás elvetendő, miután felperes a kérdéses ingatlannak részbeni osztatlan állapotbani birtokosa, s azért birtokostársa közbejötte nélkül is jogosítva van pert indítani; az elévülési kifogás pedig azért vetendő el, mivel, a mint azt a ki­hallgatott tanuk igazolják, a peres térség iránt a peres felek közt mindig volt vitatkozás, tehát az elévülés kelléke, a háboritlan békés birtoklás alperesileg ki nem mutatható, annálkevésbé, mert felperes birtokbalóptekor kiskorú volt, tehát az elévülési idő már ezáltal ís megszakadt. Az ügy érdemét illetőleg, alperes a 9 • öl kiadásában elma­rasztalandó, mert mint ez egy hatósági szakértő s a községi elöljáró­ság által, a hitelesített térkép mint közokmány, s a tényleges álla­pot összehasonlítása után nyert eredmény alapján hivatalosan kiállított, tehát a perr. 365. §. szerint teljes hitelt érdemlő bizonyít­ványból kiderül, a foglalás alperes által csakugyan eszközöltetett, s váljon ezen foglalás 1840-ben vagy 1818. után történt-e? az ügy elbírálásánál döntő befolyással nem lehet. A mi az elmaradt hasznot illeti, minthogy ennek mennyisósét alperes tagadásba nem vette, az felperesi kereset értelmében, de minthogy felperes a keresetet előbb is folyamatba tehette volna, csak a kereset benyújtásától kezdve volt megítélendő. f*

Next

/
Thumbnails
Contents