Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

79 39 frt 5 krban állapított perköltségeket, melyekbea a 35 frtnyi ügyvédi munkadíj benfoglaltatik, alpereseknek megtéríteni. Felperesi ügyvéd dija minden esetben 40 írtban állapittatik meg. Indokok: Felperesnö mint az 1873. évi april hó 5-én végrendelet nélkül elhunyt J. János neje, illetőleg özvegye, a kihallgatott tanuk jelesen R. József, özvegy R. született F. Erzsébet, J. Ferencz és B. Ferencz vallomása szerint nagyobb és tetemes összeget, illetőleg vagyont hozott a házasság tartama alatt férje házához. Ezen tanúvallomásokból egyúttal kiderül, miként a felperesnö által hozott vagyon férje néhai J. János által tettleg fel is használtatott. Figyelemmel ezek után arra, hogy a fent nevezett tanuk fel- és alperesekkel egyaránt az egyenlő fokban rokonságban vannak, de különben is a persorán oly körülmények, melyek alapján a perrendtartás 192., 193. §§-ai értelmében a nevezett tanuk vallomásai el nem fogadtathatnának, fel nem hozattak; ép ugy figyelemmel arra, hogy e vallomások a hozományi vagyon mennyiségére nézve ugyan szétágaznak, de R. József tanú mindazáltal határozottan vallja, hogy felperesnö hozománya, melylyel férje házához jött, 8404 frtra, sőt néhány írttal többre rúgott; ezek szerint pedig felperesnö kereseti követelése minden tekintetben félbizonyitókkal támogattatik, mely félbizonyitékot alperesek semmivel sem erőtlenitettek; ennélfogva felperesnek a bizonyíték kiegészítése végett a prdt 236. §-a alapján a pótesküt megítélni kellett. Felperesi követelés eskü letételétől tétetvén függővé, alpereseket a szerint, a mint az eskü le — vagy le nem tétetik, a keresethez képest elmarasztalni illetőleg az alól felmenteni kellett. Habár pedig alperesek az esetre, ha felperesnö a neki megítélt esküt leteszi, perveszteseknek tekintendők, a perköltségekben nem marasztaltathattak, mert mint kiskorúak és védelmet igénylők konok perlekedőknek, kik a perre okot szolgáltattak volna, nem tekinthetők. Az esetben, ha az eskü le nem tétetik, felperes pervesztes lóvén, a prdtt. 251. §-a alapján a perköltségekben elmarasztalandó volt. Az ügyvédi dijak megállapítása a ptrs 252. §-ában leli indokát. A kir. tábla alperesek felebbezésére 1878. márcz. 19. 65148. sz. a. a tszók ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével. Indokok: Az 1840: VIII. tczikk 14. §. szerint női hozomány a férj halála után akkor követelhető, ha az természetben megvan, vagy ha a készpénzből álló hozománynak a férj javaiba történt beruházása bizonyittatik.