Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

76 ők a nélkül, hogy előttük a történt szerződési megállapodás tüzetesen előadatott volna, puszta alkalmi hallomás után oly jogügylet feletti megállapodást oly szabatosan felfoghassák, mint az a felek részéről megállapítottnak állíttatik ; miért is, minthogy alperesek az A. alatti szerződés valódiságát elismerték, az a kifogásukra alapított viszonkövetelésektőli elmozdítások mellett, az A. alatti szerződési kötelezettségük alapján alpereseket a kereseti tőke és kamatainak megfizetésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő végzést hozott: tekintve, miszerint a döntő kérdés megítélésére és bizonyítására alperes részéről felhívott tanuk vallomásának valósága vagy hamisságától függ, tekintve továbbá, miszerint felperes ama tanúvallomásokat hamisoknak nyilvánította, nemcsak, sőt e miatt C. szerint a fenyítő törvényszéknél panaszt emelvén, ezen panasz eredménye előtt az említett tanúvallomásokra ítéletet alapítani nem lehet, és alperes ítélet hozatala előtt ezen pert maga is a fenyítő bírósághoz áttétetni kérte; ezen körülmények között mindkét alsóbbbírósági ítélet föloldatik, és a periratok Ítélethozatal előtt a bünfenyitő törvényszékkez áttétetnek. 39. 1. A cselekmény annak létesítőjével szoros kapcsolatban állván, ha valamely cselekmény bélyegeztetik meg, megbélyegzettnek tekintendő annak szerzője is, s ha e cselekmény oly minőségű, hogy az bűnvádi kereset tárgya lehet, rágalmazás tényálladéka forog fenn. 2. A levelezési lap bárki által olvasható levén, az azon elkövetett sértés nyilvánosan történtnek tekintendő, s ennél fogva ha ez uton valaki rágalmaz!atik, az ezért a rágalmazó ellen törvényszerű megtorlást szerezhet. 3. A rágalmazás megtorlása iránt nemcsak fenyítő uton, hanem polgári per ntján is lehet keresettel fellépni. (1878. július 8-án 6267. sz. a.) Sch. Jakab felperesnek Pf. Ferdinánd ellen becsületsértés iránt folyamatba tett sommás perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította; mert a keresetben érintett s a rágalmazás alapjául felhozott kifejezések felperes tényének és nem személyének minősítésére vonatkoznak, illetve annak tényét jellegzik, ennélfogva jogsérelmet magukban nem foglalnak; következőleg ezen, valamint azon indokból is, mert a rágalmazási keresetek fenyítő útra tartoznak, felperes keresetével elutasítandó volt;