Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)
59 szaki használatára vonatkozik — a kir. tszék mint keresk. bíróság tehát ez ügyben tárgyi és helyi illetőségét kellően indokolt végzése által helyesen állapította meg. 5. Hitelbe vásárolt áruk ára iránt azon bíróság helyi illetékessége a keresk. törv. §24. §-a alapján meg nem állapitható, melynek területén felperes czég főtelepe van, ha az ügylet nem e telep helyén, hanem azon s illetve a bíróság területén kivül eső helyen köttetett. (1878. ápril 10-én 6946. sz. a. kelt határozat.) E. H. és fiai budapesti és bécsi bej. kereskedő czég J. István kézdivásárhelyi bej. keresk. ellen 590 frt 88 kr tőke s jár. iránt f. é. jan. 19. 5165. sz. alatt a bpesti kir. keresk. és váltó tszék mint keresk. bíróság előtt rendes keresetet indított. Előadta abban, hogy J. István kézdivásárhelyi bej. kereskedő az A. alatt másolatban csatolt könyvkivonat szerint tartozott volna felperestől továbbeladás végett hitelbe vásárolt és átvett áruk vételára fejében 1877. május 31-én 590 frt 88 krt fizetni, ebbeli kötelezettségének azonban alperes felperes többszöri felszólítása daczára mindeddig eleget nem tett. Alperes kifogásolta az eljáró bíróság illetékességót, mivel alp. nem lakik ezen bíróság területén, sem a szerződés nem köttetett oly helyen, mely ezen bíróság területéhez tartoznék Felperes a fő súlyt arra fektette, hogy Budapesten főtelepe van. A bpesti kir. keresk. és váltó tszék mint keresk. bíróság f. é. márcz. 8-án 16540. sz. a. hozott végzésével alperesnek a bírói illetőség ellen tett kifogásait elvetvén, magát illetékesnek mondotta ki; mert alperes a tárgyi illetőség ellen kifogást nem tett; a helyi illetőség ellen tett kifogása pedig elvetendő volt, mert a felperes által hivatkozott s hivatalból megtekintett czégjegyzék szerint felperes czég e helyütt bejegyezve van, sőt kereskedelmi főtelepe is Bpesten létezik, a kereskedelmi törvény 324. §-a szerint pedig az adós azon helyen köteles fizetni, hol az ügylet megkötésekor a hitelezőnek kereskedelmi telepe volt, az pedig, hogy ez időben felperes czég e helyütt bejegyezve Bpesten teleppel bírt, e társasczégek II. kötetének 125-dik lapjával igazolva van, minélfogva e kir. tszék mint kereskedelmi bíróság helyi illetősége megállapítandó, s az ügy érdemleges tárgyalására az elj. rendelet 11. §-ához képest uj határnap kitűzendő volt. Ezen végzés ellen alperes f. é. márcz. 16. 21500. sz. a. semm. panaszt adott be.