Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

45 iránt indított sommás perében, a budapesti kir. itélő tábla, minthogy a perben kifejtettekből kitűnik, hogy N. Móritz alperes felperessel saját nevében kereskedelmi ügyletre lépett, s azon körülmény magába véve, hogy nevezett kiskorú, még erre való jogosultságát ép oly kevésbé zárja ki, mint azt hogy ő saját személyében perbe idéztethessék, felperes pedig azon körülményt, hogy nevezett önképviseletre nem jogosult, igazolni meg sem kísérletté, és igy a ptrs 297. §. 15. pontja alá eső a 304. §. értelmében hivatalból figyelembe veendő semmiségi eset forog fenn, az iratokat a m. kir. Curia mint semmitőszékhez fölterjesztette. A m. kir. Curia mint semmitőszék a ptrs 304. §-át alkalmazhatónak s az eljáró bíróság Ítéletét s eljárását a ptrs 297. §. 15. pontja alapján megsemmisithetőnek nem találta; mert: a törvényes vélelem a mellett van, hogy a kiskorú atyai hatalom alatt áll, annak ellenkezőjét, t. i. hogy N. Móricz önálló kereskedő s hogy ennélfogva az atyai hatalom alól felszabadult, nem felperes tartozott bizonyítani, hanem a ptrs 84. §-ához képest gyámi minőségben megidézett I-ső r. alperes; minthogy pedig I-ső r. alperes arra nézve, hogy fia önálló kereskedő volna, adatot fel nem hozott, sőt ezt határozottan nem is állította ; minthogy továbbá az ügy érdemét képezi annak elbírálása, váljon a kiskorú szerződése bir-e kötelező erővel vagy sem, annálfogva az elsőbiróság ítéletét s eljárását megsemmisíteni lehetett. 43. Az igényperben hozott véghatározat, az ítélet helyét pótolván, abban az eskü általi bizonyítás elrendelhető (ptrs 221. és 468. §§.) (1878. évi augusztus hó 1-én 11456. sz. a. hozott határozat.) B. József felperesnek, H. János és társa alperesek ellen ingók tulajdona iránti sommás igényperében, a szelistyei kir. járásbíróságnak 1878. évi ápril 23-án 906. sz. alatt hozott végzésében a keresetnek eskütől feltételezve helyt adott. Ez ellen M. János első rendű alperes részéről semmiségi panasz adatott be, mivel eskü általi bizonyítás a ptrs 221. §-a szerint csak az Ítéletben rendelhető el. A m. kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette ; mert az igényperben hozott érdemi véghatározat az ítélet helyét pótolván, s ekként azzal egy tekintet alá esvén : az ily vég-