Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

9 mindezeknél fogva azon czélból, hogy a földtehermentesitési rendelet szerint végzéssel eldöntendő peres ügyekben is az 1856. évi január 1-én kelt nyiltparancs és 1857. évi ápril 8-án kelt miniszteri rendelet által, hivatkozással az akkor érvényben volt erdélyi perrendtartásra, fennállott három fokú felebbvitel fenntartathassék, az átmeneti intézkedések 19-dik ezikk 1. és 4. pontjának miként eddig is gyakorlatban volt, nem lehet más értelmet tnlajdonitani, mint azt, hogy azon esetben, ha a kiutalási eljárásban felmerült vitás kérdést a földteheriiientésitési rendelet 39. §. szerint Ítélettel kell eldön­teni, ezen ítélet ellen a másod- és harinadbirósághoz felebbezésnek de azon felül a kir. semmitöszékhez intézhető külön semmiség! panasznak is van ugyan helye, mindazon ese­tekben azonban, a melyekben a vitás kérdés iránt végzést kell hozni, e végzés ellen csak fokozatos felebbvitellel lehet élni, hogy tehát ezen esetekben a semmitöszékhez intézhető semmiségi panasz ki van zárva. Ezekből következik az is, hogy a földtehermentesitési ügyekben beadott és a kir. semmitöszékhez intézett semmiségi panaszokat azon okból, hogy ily semmiségi panasznak helye nincs, az elsöbiróság vissza nem utasíthatja, hanem a kir. semmitöszékhez felter­jeszteni köteles, ennek hatáskörébe tartozván annak vizsgálata és eldöntése, ha váljon az ügy természete szerint a semmiségi panasz hozzá helyesen intéztetett-e vagy nem. (Teljes ülési megállapodás.) Az illető eset 1878. évi május 9-én 5052. sz. a. nyert elinté­zést, iratkiegészités elrendelésével. 7. Az ügyvédi kamara által az ügyvédekre kivetett (kamarai) évi illetmény iránt indított keresetekre, tekintve, hogy azok külön tiirvény intézkedése folytán vagy az 1877. évi XXII. tvezikk 11. §-a végpontjában az eme törvényszerinti közönséges eljárás és illetékesség alól kivéve nincsenek: ezen törvény szabályai alkalmazandók. (Teljes ülési megállapodás.) (1878. máj. 27. 9043. sz. alatt.) Dr. K. János mint a debreczeni ügyvédi kamara ügyészének és felperesnek K. Albert ügyvéd és alperes ellen 14 frt kamarai tagsági illetmény és jár. iránt folyamatba tett sommás perében a debreczeni kir. jbiróság f. é. márcz. 20-án 3360. sz. a. következő végzést hozott: miután az 1877. évi XXII. tczikk f. ó. márcz. l-jétől kezdve életbe léptettetett, a jelzett tczikk 14. §-a pedig határozottan ren­deli, hogy a 20 frtot meg nem haladó pénzköveteléseket tárgyazó keresetek kizárólag a községi bíráskodás alá tartoznak : ezen kere­set, mint az 1868. évi LIV. tczikkben körülirt sommás útra a fel­hivott ujabb törvény szerint többé nem tartozó, hivatalból vissza, illetve elutasittatik. Felperes ezen végzés ellen f. é. április 5-én 4045. sz. a. sem­miségi panaszszal élt, azt vitatván, hogy az ily dij a dolog termé­szeténél fogva a kamara székhelyén levén fizetendő, s az inkább administrativ természetű követelés, melynek a községi biróság elé

Next

/
Thumbnails
Contents