Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

76 és semmisógi panasza folytán a budapesti kir. itélő tábla 1874. évi február 18-án következő végzést hozott : A semmiségi panasz elvetése mellett, az első bírósági végzés megváltoztatik, s a kielégitési végrehajtási kérelemnek ezúttal hely nem adatik: mert formasértés nem követtetett el, azonban a végrehajtási kérvény kitétele szerint is, végrehajtást szenvedett ellen időközben csőd rendeltetvén el, a biztosítási végrehajtási eljárást jóváhagyó, s már a csődelrendelés után hozott végzés, mint perügyelőnek mind ez ideig nem kézbesített, itólvénynyó nem vált, s igy a kielégítési végrehajtási kérelem, eltekintve attól, hogy a váltó végrehajtási rendelet 43. §-a ellenére ahhoz a kérdéses végzés nem is csatoltatott, mint időelőtti nem teljesíthető. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő végzést hozott: Felperes a kielégítési végrehajtást a biztositásilag lefoglalt activ követelésekre nézve elrendeltetni kérvén, s az R. Gusztáv activ követeléseiből letétbe helyezett összegekre is rendeltetvén el : a másodbirósági végzés indokolásánál fogva helybenhagyatik. 52. Két egybehangzó ítélet alapján joga van ugyan a pernyertesnek magát a néki megítélt ingatlanság birtokába vezettetni, azonban minthogy a további felebbvitel ily esetben kizárva nincs, ha ezután az alsóbb bíróságok ítélete megváltoztatik, ellenfele mindazt, mit tartozatlanul átadott, a haszonvétellel együtt visszakövetelheti, szükségképen ki van zárva az, hogy valaki ily módon még a per függőben léte alatt jóhiszemű birtokossá váljék, oly értelemben, hogy az időközben hozott hasznot megtéríteni köteles ne legyen. (1878. június 5-én 3208. sz. a.) H. János özvegye hagyatéka felett annak törvényes leánya H. Anna és törvénytelen leánya H. Rozália pert folytatván, mindkét alsóbb bírósági Ítélettel H. Anna pernyertes lett, s ennek folytán a hagyatéki birtokba magát végrehajtás utján bevezettette. Azonban a harmadbiróság mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával az egyenlő osztályt elrendelte, ennek folytán a nyertes felperes az időközben szedett haszon megtérítése iránt pert kezdvén, e czímen 491 frt 62x/2 krt követelt. Az elsőbiróság felperest keresetével elutatasitotta következő indokoknál fogva : Tolnamegye fennállott polgári törvényszékének 1869. évi 3437. sz. a. végrehajtási végzése szerint, de a mint felperes maga is