Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

45 sága s lelkiismeretessége tekintetében tett vallomása hitelt érdemlő­ségét, hanem egyenesen azt bizonyítja, hogy az egyes zsákoknak Bánréven történt mérlegelésénél a gyapjú súlya "jóval több volt 5832 kilogramnál, a mennyiben a fél s negyed kilogrammok min­denütt elhagyattak, azon beszáradásra való tekintettel, melyet a gyapjú a mérlegelés után tehát már alperes tulajdonában fog szen­vedni, mert továbbá a gyapjú Arlón levén a szerződés szerint meg­állapított súlyban átadandó, s a gyapjúnak Arióról Bánrévre szállí­tása a felek közt külön megállapodás tárgyát képezvén, a szállítás közben történt természetszerű beszáradásórt felperes mint az Arlón történt átadás után már csak közönséges szállító, felelősséggel nem tartozik, az árut, átadása után ért minden veszély vevőt terhelvén ; mert végre alperesnek a mórlegelésnél tanúsított roszhiszemü eljárása folytán, meg sem állapitható azon sulymenDyiség, mely az egyes zsákok mórlegelésénél, a fél s negyed kilogrammoknak felperes kárára történt figyelmen kívül hagyásából eredt, mely elhagyott suly­mennyisógek összege, tekintettel a zsákok nagy számára (83 zsák) oly jelentékeny, hogy az az Arióról Bánrévre meleg időszakban, augusztus közepén történt szállítás közben, természetszerűen beszá­radt sulymennyiséggel együtt a mórlegelésnél mutatkozott 2 mázsa 27 fontnyi különbözetet megüthette. A kir. tábla 1877. decz. 19. 5712. szám alatt a tszék ítéletét hhagyta azon indokolással: mert alperesi megbízott A. Fülöp a meg­vett gyapjú átvételére 2. sz. szerint is jogosítva levén, az általa Arlón történt átvétel által az áru a vevő tulajdonába ment át; s az árunak átvétel utáni kevesbedéseért az eladója, a ker. törv. 344. §. értelmében nem felelős; minélfogva azon körülmény, hogy Bánré­ven a gyapjú mily sulylyal bírt, jelen per eldöntésére befolyással nem bír. A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét az elsőbiróság indokaiból hagyta helyben. 32. Az építész, ki később esődbe esett, valamely ház építésére vállalkozván s e czélból az épí­tési anyagokat az építtető telkére vitetvén, ezek, mintán az építtetőnek át s rendelkezésére soha nem adattak, a esőd kiütéséig az építész birtokában s rendelkezése alatt maradot­taknak tekintendők; minélfogva az építtető azokra a váltótörvény alapján megtartási jogot nem érvényesíthet. (1878. május 6. 878. szám alatt.) E. F. & Sohn budapesti bejegyzett czég mint B. Lipót ügyvéd által képviselt felperes Sch. Antal csődtömege mint S. Ferencz per-

Next

/
Thumbnails
Contents