Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

88 Magyarország és N.-Britannia közt viszonosság áll fenn és hogy felperes czége törvény szerint bejegyezve van. Alperes ugy a viszonosság fennlétét, mint kereskedői könyveinek törvényszerinti rendszeres vezetését, és felperes czégének törvényesen bejegyzett voltát tagadta ; az okból a keresetet illetéktelenség miatt kérte visszautasítani. A bpesti kir. keresked. és váltótvszék mint keresked. bíróság f. é. nov. 12-én 92961. sz. a. következőleg végzett: a birói illetőség ellen tett kifogás elvettetik, s a pernek érdemleges tárgyalása végett ujabbi perfelvételi határidőül a kir. tvszék pertárában f. é. nov. 20-ának d. e. 8 órája kitüzetik, s arra a felek megbízott ügyvédeik által a perrend 111. §-ában előirt következmények terhe alatt idéztetnek. Indokok: mert alperes a birói illetőség ellen tett kifogását épen semmivel sem indokolta, a keresetben előadott tények pedig, az ott csatolt okmányok, továbbá azon körülmény, hogy alperes budapesti lakos a kereset elbírálására felperes által igénybe vett bíróságnak tárgyi és helyi illetőségét támogatják ; mert felperes perelhetési joga és a felperesi könyvek ellen tett kifogás az ügy érdemére tartozik, mivel ezek felett csak az illetékes bíróság van jogosítva határozni, ezen kérdések tehát, akkor, midőn a vita csak a birói illetőség körül foroghat, határozat tárgyát nem képezhetik. Alperes kifogását tehát elvetni, s az ügy érdemleges tárgyalására a keresk. törvény életbeléptetése alkalmából 1875. decz. 1-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 11. §-hoz kópe3t határidőt tűzni kellett. Ezen végzés ellen alperes semm. panaszszal élt. A semmitöszék azt elvetette; mert a jelen esetben a hazai bíróság nem a külföldi irányában, hanem a külföldi fél által a belföldi alperes ellen vétetvén igénybe, a törvénykezési viszonosság nem igazolása tekintetéből emelt kifogás teljesen alaptalan, minthogy különösen hitelezésen alapuló keresetnél alperes személyi bíróságának illetősége szempontjából épen semmi különbséget nem tehet azon körülmény, váljon felperes külföldi vagy belföldi, továbbá mert a kereset kitétele, s az ahoz csatolt számlák tartalma szerint a kereseti követelés áruk s jelesül szövetek vásárlásából ered, : elyeknek tetemesebb értékét s panasztevő iparüzletét tekintve, jogszerűen vélelmezendő, hogy ő azokat feldolgozás és feldolgozott állapotbani elárusitás végett vásárolta; s