Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

84 A veszprémi kir. törvszék mint keresk. biróságf. é. nov. 19*én 14179. sz. a. következő végzést hozott: a birói illetőség leszállittatik; — s egyszersmind felperes WSimon özvegye jelenleg férj. H. Adolfné szül. R. Teréz mint kiskorú gyermekeinek W. Irmának s Gyulának térin, és törv. gyámja köteleztetik gróf Z. Paula férj. Seb. Jánosné alperesnek jelen perrel okozott 46 írt 15 krban megbatározott költségeit, stb. megfizetni. Indokok : a birói illetőség leszállítandó volt; mert alperesnőnek elődje néhai id. gróf Z. Miklós, mint az A. alatti okiratban szerződött fél, azon szerződésben a várpalotai és szőnyi uradalmaihoz tartozó Réti, Kuti, Inota, Szőny stb. aklaiban tenyésztett saját birkáinak gyapjúját adta el felperes jogelődének néhai W. Simonnak oly kötelezettséggel, hogy az évenként nyirt gyapjút — a meghatározott mennyiségben az évenkénti nyírás befejezte után Székesfehérvárra köteles szállítani. A szerződésből tehát nyilván kiderül, hogy a felperes elődje néhai W. Simon által Székesfehérvárra szállítani kötelezett gyapjúnak, az eladó saját termelésének kellett lenni, azt az eladó gróf Z. Miklós nem mástól, különösen épen nem a szállításnak elvállalása végett szerezte meg \ — ez oknál fogva az A. alatti szerződésbeli gyapjueladást ós azzal összekapcsolt átszállítást, valamint id. gróf Z. Miklósra, ugy annak elhaltával alperes jogutódra nézve az 1875. évi XXXVII. törvezikk II. rész 258. §. 1. és 2-ik pontjában meghatározott kereskedelmi ügyletnek tekinteni, ós jelen ügyben a birói illetőség a kereskedelmi ügyekben követendő peres és peren kivüli eljárás szabályozása tárgyában 1875. évi deczember 1-én kelt igazságügyminiszteri rendelet 5. §. 2. pontjánál fogva — tekintve, hogy néhai id. gróf Z. Miklós bejegyzett kereskedő nem volt, megállapítani nem lehetett; de a birói illetőséget a fentebb hivatkozott igazságügyminiszteri rendelet 30. §-ánál fogva az 1844. évi VI. törvezikk 28. §. B. alapján sem lehetett megállapítani.; mert jelen per f. évi okt. 11-én 13185. sz. alatt beadott keresetlevéllel már az 1875. évi XXXVII. törvezikk hatályban léte alatt tétetett folyamatba, és igy jelen perben is a fentebbi hivatkozott igazságügy miniszteri rendelet volt a birói illetőség, respective hatáskör megállapításánál szem előtt tartandó ; továbbá mert felperes az A. alatti okiratot (Lieferungs Vertrag) keresetlevélben maga sem áruszerzési (Kauf Vertrag) hanem áruszállítási kötésnek kívánta értelmeztetni, az 1844. évi VI. törvezikk 28. §. B. pedig csak az áruszerzési, de nem az áruszállítási szerződésből származott pereket sorozta a váltó illetőleg a kereskedelmi bíróságok illetősége alá.