Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

68 alperesek azt, miszerint a kereset alapját képező adás-vevósi ügylet, üzletök folytatásához nem tartoznék, nem is állítják, annál kevésbé bizonyitják; tekintve, hogy kereskedőknek üzletök folytatásához tartozó minden ügyletei a ker. törv. 260. §-a értelmében kereskedelmi ügyleteknek tekintendők; tekintve, hogy a kereset alapját képező szerződés Budapesten jött létre, és hogy a szerződés teljesítésének elmulasztásából eredő kártérítés iránti perre nézve, a prts. 35. §-a, értelmében azon bíróság illetékes, melynek területén a szerződós létrejött; tekintve továbbá, hogy azon esetben, ha az alperesek különböző lakhelylyel bírnak, a ptr. 32. §-a értelmében, felperes az alperesek illetékes bíróságai közül bármelyiket választhatja ; tekintve végre, hogy a felperes kereshetőségi joga ellen tett kifogásnak, — és azon kérdésnek elbírálása, váljon terheli-e alpereseket kötelezettség vagy nem, az ügy érdemére tartozik, — a helyi és tárgyi birói illetőség a ker. törv. 258. §. 1. pontja, 260. §-a, a ptr. 32., 35. §§-ai ós a ker. elj. 5. §. 2. pontja alapján megállapítandó volt, és az ügy érdemleges tárgyalására a ker. elj. 11. §-a értelmében határnap volt kitűzendő. Másodrendű alperes ezen végzés ellen semmiségi panaszt adott be : A m. kir. curia mint semmitőszék a neheztelt végzést panaszttevő S. testvérek tekintetében a ptr. 297. §. 4. p. alapján megsemmisítette, s a bpesti kereskedelmi és váltótörvényszóket ezen alperes czégre nézve illetéktelennek nyilvánította ; mert az, ki a birói illetőséget a szerződés létrejötte helyéhez képest kívánja megállapittatni, a szerződésnek az igénybe vett bíróság hatósága területén lett megkötését, az ügy érdemétől elvontan tartozik bebizonyítani, miután a kereskedelmi perrendtartás 111. §-a az illetőség kérdését előzőleg rendeli tárgyaltatni s külön végzéssel eldöntetni; ennek ellenére felperes határozottan nem is állította, annál kevésbé igazolta, hogy a keresete alapjául fektetett s állítólag M. Pállal Budapesten kötött szerződés közte ós a másodrendű alperes közt jött volna létre, hanem jelen pert az utóbbi ellen éppen annak kitudása végett indította meg: váljon létezik-e közié ós azon alperes közt a keresetben emiitett szerződési viszony; ily ingatag előadás alapján azonban a ptr. 35. §. alkalmazásának a külhoni másodrendű alperes irányában helye nem lehet; a ptr. 32. §. rendeltetése pedig a jelen esetre nem alkalmazható azért, mivel az csak a hazai törvényhatóságok, s nem a bel-