Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

60 közé sorozandó és ki van mondva az is, hogy a netaláni tartalékalaptartozások közé sorozandó. Mindezeknél fogva következik, hogy midőn a k. t. 163. §-a a részvényesekre nézve is szorosan megrendeli, hogy a társaság fennállása alatt csak az alapszabályok szerint felosztás alá kerülő tiszta haszonra nézve támasztott igényt, ez az igazgatóság jutalékára nézve is irányadó és kötelező határozatot tartalmaz akkor, midőn a részvénytársaság alapszabályai 56. §-áiiak kikezdése is a törvónynyel megegyezőleg a tiszta jövedelmet emliti fól az osztalék és jutalom tárgyául, és midőn a kereskedelmi törvény 199. §-ának 4-dik pontja az alaptőkét és netaláni tartalékalapot nem az osztalék, hanem a tartozásokhoz sorozza; kifejtetik azután, hogy minden életre való és rendes részvénytársaságnál az üzleti törekvés oda irányul, hogy mindig kétféle nyereség legyen eredményezve, még pedig egyik olyan, mely az üzleti közös vagyonértékét és becsét a másik pedig, a mely a haszont, illetőleg a jövedelmet nevezi; hogy az osztalék csak a tiszta jövedelemből adható, hogy az erdővidéki kőszénbánya üzlet értéke és a Z. József ós társaitól bevárandó 180 ezer forint a részvénytársaság alap vagyonát nevelő és becsesebbé tevő nyereségnek tekintendő, hogy ezen nyereség csak esetleges és jövőben válhatik tényleges értékké, épen a közgyűlési jkönyv tanúskodik arról, hogy ilyszerű társulati vagyonnál a biztosan remélt haszon helyett tizenötezer forint veszteség mutatkozott, s hogy a jövendőbeli osztalék meghatározására az akkori, nem pedig a jelenlegi közgyűlés van jogosulva határozatokat hozni. Előadottaknál fogva és még tekintettel a kereskedelmi törvény 150. §. 6-dik pontjára ugy a 157. §. 6. 13. és 14-dik pontjaira tehát a végzés igazolva van; hogy pedig báró A. Károlynak folyamodványa a közgyűlés határozatával szemben keresetnek tekintetett éa mint ilyen pertári kezelésen vitetett át igazolva van a kereskedelmi törv. 174-dik szakaszával. Ezen végzés ellen alperes részvény-társaság felebbezett. A budapesti kir. itélő tábla mint jelen pernek felülvizsgálatára kiküldött másodbiróság a kir. törvényszék eljárásában, miután az szabályszerű keresetlevél nélkül tétetett folyamatba, a p. törv. rendtartás 297. §-a 1-ső pontja alá eső és a 304. §. szerint hivatalból figyelembe veendő semmiséget látván fennforogni: az iratokat a m.k. semmitőszékhez felterjesztette.