Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

59 ból, a melyeket az igazgató választmány, a közgyűlés beleegyezésével, a bank pénztárából egyszerűen utalványozott; hogy ezen értékemelkedésre nézve az 1875. évi igazgató választmányt kevés érdem illeti meg, s hogy ezen összeg nem képez az alapszabályok és kereskedelmi törvény értelmében olyan tiszta nyereményt, mely az 1875. óvi számadás szerint elosztás tárgya lehetne. Mindezeknél fogva kérte a bankigazgatóságot, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv mellett ezen folyamodványát a marosvásárhelyi kir. törvényszékhez mint illetékes kereskedelmi bírósághoz áttegye, ez utóbbit pedig, hogy a kereskedelmi törvény értelmében a részvénytársaságok közgyűlési jegyzőkönyvei felülvizsgálására nézve fennálló jogánál fogva, az erdélyi kereskedelmi ós hitelbank f. ó. apr. 25-én Marosvásárhelytt tartott közgyűlésén a jkönyv VIII. pontja alatt hozott határozatot, mint az alapszabályokkal és az uj keresked. törvénynyel ellenkezőt feloldja s szabályszerű eljárást rendeljen. A marosvásárhelyi kir. törvényszék ezen folyamodványt keresetnek vévén, tárgyalást tűzött ki, s ennek megtörténte után f. évi május 7-ón 4544. polg. 877. szám alatt következő végzést hozott: Az erdélyi kereskedelmi és hitelbank részvénytársaság 1876. évi april 25-diki közgyűlésének jegyzőkönyvében VIII. pont alatt felvett és az erdővidéki kőszénbánya-üzlet, ugy Z. József és társaival kötött szerződésre nézve kimondott fennemlitett határozatot megsemmisitette a következő okokból: Eltekintve attól, hogy az 1875. évi kereskedelmi törvény 156. §-nak végső pontja ellenére a végzésben is idézett közgyűlési határozat hozatalához olyanok is szavazatokkal járultak, kik a közgyűlési jkönyv VIII. pontjában felmerült kérdés által érdekelve voltak, határozottan megsemmisítendő volt az 1876. évi ápril 25-én történt közgyűlésének fennidézett határozata azért, mert az 1875. évi XXXVII. t. cz. 163. §-a félremagyarázhatlanul azt rendeli, hogy részvénytársaságoknál a részvényes, a társaság fennállása alatt csak azon tiszta haszonra tarthat igényt, mely az alapszabályok szerint a részvényesek között felosztásra kerül. A kereskedelmi és hitelbank alapszabályainak 55. §-ban pedig ki van mondva, hogy a mérleg összeállításánál a kereskedelmi törvény 199. §-ában foglalt szabályok szolgálnak irányadóul és ugyancsak az alapszabályok 56. §-ának első kikezdésében határozottan van jelezve, hogy felosztás tárgyát a tiszta jövedelem képezi. A kereskedelmi törvény 199. §-ában továbbá a mérlegre nézve azon szabály van előírva, hogy a társasági alaptőke a tartozások