Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

58 urakat egyenlő részben illetvén; kimondotta, hogy mindezen jutalékok akkor lesznek megjelölt uraknak kifizetendők, midőn a jutalék alapját képező összegek a bank pénztárába effective befolynak. Ez ellen báró A . . . Károly, mint az erdélyi kereskedelmi és hitelbank egyik alapitó tagja és részvényese felfolyamodással élt, annak indokait következőkben fejtvén ki: A folyamodás tárgyává tett közgyűlési határozat az előszabott alakszerűségek mellőzésével hozatott, mert egyfelől a közgyűlés elnöke, ki ezen határozathoz szavazatával ugyan nem járult, de elnöki befolyását annak hozatalára érvényesítette, és a következő részvényesek: Br. B. Zoltán, Dr. E. Imre, I. István, Br. K. Géza, M. Albert, Dr. Sch. Antal, Sz. Róbert, köz. Gr. T. Domokos, és id. Gr. T. Sámuel, kik ezen határozathoz szavazatukkal járultak s annak kimondására nagyban befolytak, elfogultak, saját ügyükben érdekelve voltak, miután a megszavazott osztalékból csakis ők fognának részesülni. Ezen alaki októl eltekintve, ezen határozatot az összes részvényesek érdekeire nézve sérelmesnek tartja, mert ugyanis a határozat 1. pontját illetőleg — az 1875. évi választmánynak olyan érték után állapit tátik meg 10%-nyi osztalék, a mely egyfelől tiszta nyereménynek nem tekinthető, másfelől nem az 1875. évi zárlat szerinti maradványt képez, hanem jövőre befolyandó jövedelmek rovására terjed ki. Az eddigi alapszabályok és ezekre alapitott gyakorlat szerint ugyanis a fekvősógek értéke az évi mérlegben mindig azon összeggel vétetett föl, a mennyiben azok a banknak tényleg kerültek. — így lett az erdővidéki bányabirtok fele része 160216 frt 75 kr felvéve az 1875-diki mérlegben is. Azon feltevésben, hogy a bányabirtok jelen állapotábani megbecsültetése utján a szerzési árnál és a reá fordított befektetési öszszegnél magasabb értékben fog megállapittatni, tudván azt, hogy a kereskedelmi törvény szerint a mérlegbe ezután az egyes tárgyak az üzleti év utolsó napja szerinti becsórtékökben veendők fel, az 1875. évi választmány ezen közgyűlés alkalmából azt megbecsültette, még pedig f. é. april havában s a csakugyan mutatkozott 127755 frt 31 kr értéktöbblet után 10% osztalékot igényelt s szavaztatott meg magának a közgyűlés által. Kifejtetik, miként támadt ezen 127755 frt 31 kr értéktöbblet, hogy ez azon értéktöbbletből állott elő, melyet a bányabirtok már megszerzésekor bírt, és másfelől azon befektetett összegeknek a bányarészvénytársaság általi czélszerü felhasználásá-