Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

96 részben elvesztek, felperes perujitási jogára befolyással nem birhat; ezeknél fogva alperes azon jogát, hogy az alapperben hozott ítélet ellen perujitási orvoslattal élhessen, megállapítottnak tekinteni — s miután alperes azt, hogy az E. alatti okiratokkal nyújtott bizonyíték az alapperben nem használtatott, maga is beismeri, ez okból a ptrdtrts. 161. §-a értelmében bizonyítékul szolgáló E. alatti okirat azt igazolja, hogy F. a. felperes és alperes jogelődje között kötött szerződés azon időben, melyből a kereseti követelés származik, a felek között is hatályban volt és igy alperes azon kötelezetts ége, hogy a szerződésben kikötött s az emiitett időre járó bért felvette, a fentebbiek szerint hatályban tartott szerződés által igazoltatik, ezen okokból az elsőbiróság Ítéletét a per érdemére vonatkozó részben is helybenhagyni kellett. Alperesnek további felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék következő ítéletet hozott: Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatván, a perujitásnak hely nem adatik. Indokok. A ptrdts. 316. §-a értelmében a perújítás a 315. §. c) alatti esetében csak azon idő alatt engedtetik meg, mig a per tárgya a polgári törvény szerint el nem évült. Jelen esetben a per tárgyát oly bértartozás képezi, mely az 1855. évi július 1-től 1858. évi márczius végéig terjedő időre hátralékban maradt, melynek lejártával tehát még az osztr. ált. polg. trvkönyv hatálya alatt 3 évnél hosszabb idő telt el. Ennélfogva, miután az 1858= évi július 1-én 2111. sz. alatt beadott keresettel megindított korábbi per által, melyben felperes pervesztes lett, az elévülés fólbeszakasztottnak nem tartandó (osztr. ált. polg. t. könyv 1497. §.), a kérdésben forgó követelés az osztr. ált. polg. t. könyv 1480. §-a értelmében elenyészett. Ekként az alperes részéről ellenvetett elévülés fenforogván, a perujitásnak hely adható nem volt. 70. A családtagok ellen nyilvános helyen használt sértő kifejezések a becsületsértés tényálladékát megállapítják. (1877. decz. 18-án 12153. sz. a. hozott határozat.) Cz. Istvánnak K. János elleni perében az első bíróság következő ítéletet hozott: Felperes abbeli keresetével, hogy alperes 40 frt becsületsértósi bírság- és perköltségekben elmarasztaltassák — elutasittatik.