Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

94 eshetőség megakadályozását felperes képes nem volt eszközölni, mely ebbeli körülmények alapján a perújításnak helyt adni kellett. De továbbá a perújításnak hely adandó volt a prdtrts. 315. §. c) pontja értelmében, a mennyiben felperes az anyaperben veszendőbe ment okmányai pótlására G.—M. alatti okiratokra keresetét alapítja, melyek uj bizonyítékoknak veendők lévén, annál is inkább, miután alperes azon állitása, hogy azok már is az anyaperben használtattak, az alperes által hivatkozott jegyzőkönyvből kivehető nem volt. Alperes K. Herschel az anyaperben, valamint jelenleg is nyíltan beismeri, miszerint Vág-Ujhely város 310. összeirási számú ház birtokában van, mely serfőződe az F. alatti szerződés szerint felperes jogelődje által L. Mózesnek kiadatott, kinek jogutódja P. Józseftől alperes azt megszerezte azon kötelezettséggel, mely az f) alatti szerződésben kiköttetett, mely szerződés fenállását alperes nem csak hogy kétségbe nem vonta, hanem annak alapján E. alatti szerint felperes ellen követelésileg lépett fel, és igy annak fenállását tulajdon tettei által beismerte. De továbbá felperes kereseti követelése fenállását és ahhoz való jogosultságát a G.—M. a. csatolt ós kifogás alá nem eshető számadási kivonattal igazolta, melyek által kimutatva van, miszerint 1850. évben P. József, alperes közvetlen jogelődje 1851., 1852., 1853. ós 1854. évben pedig alperes által, felperes jogelődje uradalmi pénztárába, telekbér czimén serfőzödétől 60 váltó forintot évenként fizettetett. Alperesnek, a felperesi követelés elévülésére fektetett védelme helyt nem foghat, miután felperes, keresete beadásakor, csakis a nem teljesen lejárt 3 évi telekbórt követelvén, igy az általános osztr. polg. trv. 1480. §-a e helyütt alkalmazható nem volt. Alperesnek a felperesi kereseti jog elévülésére fektetett védelme elvetendő volt, mert alperes azt, hogy jogelődje P. József, valamint alperes a törvényileg előirt 32 év szakadatlan lefolyása alatt, G.—M. alattiak ellenében felperes jogelődjének a telekbórt nem fizette, mivel sem igazolta; egyszerű tagadását ez esetben tekintetbe venni nem lehetett, miután az elévülést az arra hivatkozó fél begyőzni tartozik, annál inkább ez esetben, mert törvényileg az 1848-ki óv előtt nemesi jogok ós javak szerzéséhez izraeliták jogosítva nem voltak. Alperes által 2. sz. a. becsatolt telekkönyvi kivonatra állapított felperes kereseti jogának elévülése figyelembe vehető nem volt,