Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

93 tartozik felperes eskületótele esetére felebbezósi költségül 5 forint 20 krt fizetni — le nem tétele esetében pedig alperes tartozik 15 frt 65 krt — fizetni.)) Indok. Az eskü szövegéből a fent kijelölt szavak kihagyandók voltak, mert alperes azon körülményre nézve, hogy ő a szóban forgó ügylet megkötésekor nem tudta volna, miként Sch. Lipót a felperesek ügynöke — a felajánlott esküt el nem fogadta s igy az e főeskü által bizonyittatni kivánt ténykörülmény általa elismertnek tartandó ; — minek folytán, egyszersmind tekintettel a keresk. törv. 49. s 200. §§-ra felperes kereseti joga ellen emelt kifogás is alaptalannak mutatkozik.)) 69. Elévülés az osztr. polg. törvénykönyv 1481. és 1497. §-ai szerint. (1877. decz. 29-én 10656. sz. a.) Gróf B. Ágostonnak Herschel alperes elleni 66 frt iránti perében az első bíróság következő Ítéletet hozott: Felperes gróf B. Ágoston perujitási keresetének helyadása mellett a volt cs. kir. vág-ujhelyi szolgabiróság 1860. évi deczember hó 1-ón 2612/860. számú ítélete hatályon kivül helyeztetik, és alperes K. Herschel tartozik a kereseti 69 frt 30 krt, uri jog elismerési czimen, Vág-Ujhely mezőváros 310. összeirási számú háztól járó 1855. évi július hó 1-től egész 1858. évi márczius 31. napjáig lejárt telekbért és annak 1858. évi július hó 1-ső napjától számítandó 4°/o késedelmi kamatait felperesnek lefizetni. Indokok. A felperes által kérelmezett perújításnak helyet adni kellett, mert felperes az A. alatt csatolt volt Nyitramegye vágujhelyi szolgabiróságnak 1862. évi deczember 9-én 11907. számú végzése, ugy B. alatt, a volt Nyitramegye polgári törvényszékének 1868. évi augusztus 22-én 6839. számú végzése által beigazolta, miszerint a D. alatti, a volt cs. kir. vág-ujhelyi szolgabiróság által 1860. évi deczember hó 1-ón 2612/860. sz. alatt hozott itólet ellen az A. alattihoz képest felebbezést benyújtván, mely azonban periratok hiánya miatt felülvizsgálatra felterjeszthető nem volt, de azok hiányában az itólet felül nem volt vizsgálható, miután pedig az iratok elvesztése felperes hátrányára nem róható, tekintve az 1860. és 1861. évi rendkívüli időket és válságos átmeneti intézkedéseket, melyekben az anyaperben hivatkozott okmányok, valamint periratok egyrészt veszendőbe jöttek; tekintve miszerint ezen előre nem látott