Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

69 A bpesti kir. ítélőtábla 1877. évi január 20-án 57564/876. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, és felpereseket keresetükkel ezúttal elutasította: mert a leltárban jegyzett ingó tárgyak nagyobb része azok minőségénél fogva egyenként természetben felosztható nem lévén, felperesek azonban a felosztás módjára nézve, vagy az iránt, hogy azokból készpénzzel elégíttessenek ki, kérelmet nem terjesztvén elő, továbbá ugyanazok örökhagyónak a kereseti ingatlanokhozi tulajdonjogát tkönyvi kivonattal ki nem mutatván : a leltározott ingóság 3/s részének kiadása iránt a kereseti általános kérelem szerint végrehajtható itólet nem hozathatott, az ingatlanokra nézve azonban meg nem bírálható, vájjon azoknak, mint F. Malke hagyatékának részbeni tulajdona iránt felperesek javára hozandó itólet végrehajtható lenne-e, holott erre a bíróságnak a ptrs. 256. §-a és 297. §. 10., 11. pontjai szerint hivatalból ügyelnie kell; ezeknélfogva, bárha a keresetben felhozott tények, a megidézett alperes meg nem jelenése folytán ellene bebizonyitottaknak tekintendők, mégis minthogy a biró a 245. §. szerint a bebizonyított tények alapján, és csak azoknak a törvényekre alkalmazása mellett határozhat, felpereseket keresetükkel annak hiányai miatt ezúttal elutasítani kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a bpesti kir. ítélőtáblának ítéletét a kereseti ingatlanok iránt felpereseknek keresetüktől való elmozdítására nézve indokolásánál fogva helybenhagyta; a leltárban 1 — 31. tétel alatt felvett 176 frt 70 kr értékű ingóságokra nézve azonban a kir. tábla ítéletét megváltoztatta, s e részben az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben indokaiból és oly értelemben, hogy felpereseket az alperes kiskorú gyermekeivel a természetben, fel nem osztható ingóságok 3/s részének közös birtoklása illeti meg. 50. Íz ügyvéddel való értekezletek nem döntő kötelezettség, hanem egy peren kívüli egyezkedésre alapul szolgáló nyilatkozat gyanánt lévén tekintendők: ily alkalommal tett nyilatkozat magában véve a nyilatkozó félre perrel érvényesíthető kötelezettséget nem állapit meg. (1877. október 9-én 9033. sz. a.) S. János felperesnek S. Sándor alperes ellen 150 frt s járul, iránt indított perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasitotta.