Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

55 Erre a nagyméltóságú magyar királyi Curia legfőbbitélőszóki fegyelmi bírósága 1877. évi november 9-ón 455. sz. alatt következőleg válaszolt: Folyó évi szeptember hó 1-én 476. fegyelmi szám alatt Joób Imre eperjesi ügyvéd elleni fegyelmi ügyben tett felterjesztésére értesíttetik az eperjesi ügyvédi kamara, miszerint a legfőbb ítélőszék fegyelmi biróságának folyó évi július hó 25-ón 315. fegyelmi sz. a. hozott határozatával világosan arra utasíttatott, miszerint a jogérvónyesen elrendelt felfüggesztés megszűnte iránt a beérkezett felsőbbbírósági végzés alapján külön határozatot hozzon, magától értetvén miszerint azon esetre, ha az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a felfüggesztés megszűntét kimondja, a felfüggesztés hatálya is megszűnik, és ennél fogva annak eddig elmaradt közzététele sem leend szükséges. 41. Az 1874. 34. törvényezikk 94. §-ának azon rendelkezése által, miszerint a kir. törvszék az ügyvédi kamara választmánya által áttett iratok alapján panaszlót 800 írtig terjedhető birságban elmarasztalhatja, a kir. törvszék nem egyedül a bírság összegének megállapítására, de azon kérdésnek elbírálására is feljogosittatik, hogy a bírságolásnak ezen hivatkozott szabvány szerint van-e helye. (1877. deczember 29-én 577. sz. a.) Az aradi ügyvédi kamara Milyó Mátyásnak Szeberényi István aradi ügyvéd elleni panasza tárgyában 787. szám alatt hozott végzését, az ügyvédi rendtartás 94. §-sa értelmében panaszlónak pénzbirságbani elmarasztalása végett a békés-gyulai királyi törvszókhez áttevén, ez 1877, évi april 6-kán 2052. sz. alatt következő végzést hozott: Minthogy a Szeberényi István ellenében panaszkodó Milyó Mátyás magának panaszlott Szeberényi István ügyvédnek nyilatkozata szerint irni, olvasni nem tud s az iratokból ki nem tűnik, hogy a nevében az ügyvédi kamarához benyújtott panaszlevél előtte felolvastatott és általa helybenhagyatott volna, e körülmények folytán a fenforgó esetben az 1874. XXXIV. tczikk 94. §-a szerint a panaszlóban megkívánt valamely ártani való gonosz szándék felállítható nem lévén, ennek hiányában panaszló e helyütt a hivatolt §. nyomán birságban el nem marasztaltathatik. Ezen végzés hozatalakor egyúttal a következő felterjesztést intézte a magy. királyi Curia legfőbb ítélőszék fegyelmi bíróságához : Milyó Mátyásnak Szeberényi István ügyvéd elleni fegyelmi ügyében az aradi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága 787/1876. sz.