Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

i hagyása s a jogosulatlan használat által okozott 63 frt kár megtérítése és egy uj szerződés kötés kötelezettsége kimondása iránt az oraviczai jbiróság előtt pert inditott s lefolytatott. A jbiróság felperest jelen keresetével elutasitotta s 12 frt perköltségben marasztalta; mert alperest egy szerződés kötésére kényszeríteni nem lehet, minthogy a szerződési feltételek a két fél kölcsönös megállapodásának kifolyásai levén, a felperes által óhajtott feltételek alatti szerződés megkötésére alperest kötelezni nem lehetett. A bpesti kir. tábla 1876. május 22-én 10954. sz. a. felperest keresetétől elmozdító első bír. ítéletet indokaiból, s annálfogva helybenhagyta : mert felperes társaság az A. szerződés lejárta után alperestől az addig fizetett haszonbért elfogadván, azáltal ama szerződés hallgatag meghosszabbítottnak tekintetik, s igy felperes keresete minden alapot nélkülöz. A legfőbb ítélőszék következő ítéletet hozott: Mindkét alsó bir. ítélet megváltoztatik, s alperes kérdéses malomjog bérlete megszűntnek kimondatván, köteleztetik ugyanő a malomüzletet a kis-tikványi 1. sz. malomban 8 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett abbanhagyni. A perköltség kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: A kérdéses malomjog iránti viszonyt felperes társaság s alperes közt az A. alatti szerződés szabályozza, és ebben alperes elismerte ugy felperes társaság tulajdonjogát, mint saját használati jogának korlátozottságát is. A szerződés 2. pontjában ugyanis a haszonbérlet 6 évre — s nem továbbra — szabatott meg; 10. pontjában pedig kiköttetett világosan, hogy a bérlet leteltével, ha uj szerződés létre nem jönne, felperes jogosítva legyen alperes malomüzletét elzáratni. Tartozott volna ehez képest 1874. október 31-én vagy uj szerződést kötni felperes társasággal vagy malomüzletét abbanhagyni; de ő ezek egyikét sem tette, s azért felperes jogosan követelheti a malomjog használatának megszüntetését. Ezen jogán a felperesnek nem változtat az, hogy alperes a haszonbért 1874/s. évre utólagosan lefizette, mert ezen fizetést ő a kereset beadása után, e jelen per folyama alatt teljesítette anélkül, hogy felperes keresetét visszavonta volna. Felvehette felperes bérét azon használatnak, melyet alperes 1874. október 31-én után jogosulatlanul gyakorolt, de a midőn ő ily módon kártalanította magát a múltban elvont hasznokra nézve: ezáltal nem újította meg hall-