Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

12 törlési kérvényével elutasittatott, minthogy pedig felperes jogelődje O. született Sch. Erzsébet ellen indított pernek feljegyzése után szerezte meg a tulajdonjogot, a kérdéses irtványok fele részére nézve tulajdonjoga mindaddig, mig a kérdéses perfeljegyzés nem törültetik, illetőleg Sch. Péter és neje tulajdoni igényükkel el nem utasíttatnak, feltétlennek és korlátlannak nem tekinthető: miért is tekintve, hogy a tulajdonjog czíméből csak a korlátlan telekkönyvi tulajdonost illeti meg az ingatlan birtoka és haszonvétele, felperest keresetével elutasítani kellett. A budapesti kir. ítélő tábla 1876. évi deczember 5-én 58432. sz. alatt hozott ítéletével: az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta, s alperest kötelezte, hogy felperest a limbachi 219. sz. tjkönyvben foglalt ingatlanok fele részébeni közös birtokába bebocsássa; következő indokoknál fogva: Alperes védelme kizárólag abban öszpontosul, hogy felperes birtokjogát azért nem érvényesítheti, mert az ő tulajdonjogának bejegyzését megelőzőleg Sch. Péter részére kiigazítási per van feljegyezve, minthogy azonban a perfeljegyzésnek csak az a hatálya van, hogy ha a perrel érvényesített jog megítéltetik, annak végrehajtását harmadik személyek által időközben szerzett telekkönyvi jogok nem akadályozhatják; de nem az, hogy a későbbi tulajdonos, ha jogai gyakorlatában korlátoltatik, azokat a per lefolyta előtt ne érvényesítetné, s a birtokot attól, ki azt tényleg birja, ne követelhetné, a perfeljegyzés felperes birtoklási jogának érvényesítését nem akadályozhatja : minthogy pedig alperes azt, hogy az ingatlant tényleg birja nem tagadta, annak átadására, illetve felperes közös birtoklásba bocsájtására kötelezni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét indokaiból s főleg azért hagyta helyben: mert felperes jogelődje Sch. Erzsébet maga sem lévén az ingatlan birtokában, miután a jelen per megindítását megelőzőleg feljegyzett kiigazítási per tárgyát épen a birtok kérdése képezi: annak eldöntése előtt felperesnek ezúttal a birtok nem volt megítélhető.