Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

74 enyhítő körülményül az tudatott be nekem, hogy törvénytudatlan vagyok, sa »Pester Journ.« szerkesztősége által félrevezettettem, ugy hogy a tek. tszék azt tudta be nekem súlyosbító körülménynek, mi nem tőlem származott; t. i. a rágalmazást és azon enyhítő körülmények daczára, melyet nem esküdtszék, hanem rendes fenyitőtrvszék előtt az egész fenyítő pert tárgynélkülivó tennék, s melyek által az alanyi és tárgyi tényálladék hiánya constatáltatott, én mégis két havi fogságra ítéltettem, holott a vétség kimondása után kérelmeztem, hogy csak enyhe pénzbirsággal sújtassam. A magy. kir. Curia mint semmitőszék azt elvetette; mert az 1867. július 25-én kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint a sajtóügyekben is alkalmazandó ptrs 69. §. rendelkezéséből kifolyólag magánvádló nem lehet elzárva attól, hogy tárgyalás előtt az általa emelt vádat visszavonhassa, az esküdtszéki bíróság tehát az által, hogy a tárgyalás kezdetén magánvádló kérelmére elsőrendű vádlott irányában a további eljárást megszűntnek jelentette ki, semmiségre annál kevésbé szolgáltatott okot, minthogy a vádlevélből kitetszőleg a vád elsőrendű vádlott ellenében, főleg a neheztelt hirlapi közlemény azon része miatt emeltetett, melyre nézve másodrendű vádlott a felelősséget el nem vállalta; mert a vádbeli czikk szerzősége tekintetében, melyre nézve másodrendű vádlott a felelősséget el nem vállalta; mert a vádbeli czikk szerzősége tekintetében az elnök által a tárgyalás folyama alatt a panaszlóhoz intézett kérdés oly világos ós határozott, hogy az további értelmezést vagy magyarázatot nem igényelt, de hogy panaszló részéről e kérdést illetőleg félreértés fel nem merült, mutatja a tárgyalási jegyzőkönyv, mely szerint panaszló ép e kérdésre vonatkozólag kimerítően védekezett; egyébiránt panaszló az eljárási szabályok 60. §-a szerint az esküdtszók elébe terjesztett kérdésekbe, melyek másodikában az esküdtszék tagjai annak eldöntésére hivattak fel, váljon panaszló a vádbeli hirlapi közlemény szerzője avagy nem, belenyugodott, s azokra az eljárási szabályok 62. §-a értelmében őt megillető jogánál fogva észrevételt nem tett, — a vétkesség kérdésében hozott, s az esküdtek lelkiismeretein és meggyőződósén alapuló határozat ellen pedig az eljárási szabályok 91. §-a értelmében semmiségi panasznak helye nincsen; mert panaszló a tárgyalás folyama alatt a vizsgálat állitólagos hiánya miatt fel nem szóllalván, de a kérdéses közlemény fogalmazványának, illetve az erre vonatkozó kéziratnak felmutatása nem is