Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

75 kéretvén, az ez irányban emelt panasz most már figyelembe vehető nem volt; mert eltekintve attól, hogy panaszló akadályozva nem volt abban, miszerint a bpesti kir. törvszék előtt előzetesem megindított bűnvizsgálat folyamában általa tett 10. szám alatti vallomásban foglaltakat, az eljárási szabályok 53., illetve 54. §. értelmében az esküdtszéki tárgyalás alatt védelme érdekében, amennyiben szükségesnek vélte, szóval érvényesíthesse az esküdtszéki biróságnak e tekintetbeni határozata a 'úvatolt §§-ban helyes indokolását találja; mert a vádló kérelme folytán jelen sajtóügyhöz csatoltatni rendelt fenyitővizsgálati iratok tekintetében panaszló által állított tévedés fenn nem forog, minthogy azon fenyítő bírósági iratok, a melyek jelen sajtóügygyei kapcsolatban vannak, s melyeknek a fenyítő bíróságtól való áttétele kéretett, csatolva vannak, s azokra panaszló védelnce érdekében hivatkozott is, — azon körülményből tehát, — hogy a sajtóbirósághoz áttett fenyítő iratokhoz más a magánvádlóval hasonnevű személyre, s nem vádlóra vonatkozó fenyítő iratok is ténybe mellékelve lettek, — panaszló semmiségi okot annál kevésbé vonhat le, minthogy ezen tévedés a tárgyalás alatt elnökileg constatáltatott s abban mindkét fél megnyugodott; mert a biróság azon határozata, mely szerint panaszlónak a vádlevél kézbesítésétől számítva 3 nap letelte után bejelentett tanúk berendelése iránti kérelmét visszautasította, az eljárási szabályok 23. §-ának rendelkezésén alapulván, az ez irányban emelt panasz minden törvényes alapot nélkülöz ; mert az eljárási szabályok 70-dik §-ának megfelelőleg az esküdtek feleletei az «igen» és «nemmeli» szavazatok számszerinti megjelölésével a megfejtés végett nekiek átadott kérdések aljára írattak s a marasztaló esküdtszéki határozat a tárgyalási jegyzőkönyv szerint a többségi szavazatok szám3zerinti kitüntetésével kihirdettetett, és miután egyrészt a hivatolt §. egyedül a többségi szavazatok számmennyiségének megjelelésót rendeli s sehol előírva nincsen, hogy a kisebbségben maradt szavazatok számszerűleg hasonlag kihirdetendők, másrészt pedig az ekként kihirdetett határozat a szavazatok többségének hű kifejezését tünteti fel s arra vonatkozólag, hogy az esküdtek, a másodrendű vádlottat vétkesnek nyilvánították kételyt nem enged, — panaszlónak e tekintetbeni érvelése sem bír törvény alappal; mert végre a sajtóbiróság a vádlott büntetését az esküdtszók által megállapított sajtóvétségre vonatkozó törvény korlátai között