Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)
35 törvénynek idézett §-a, sem az alperes által engedett bíró választási jog, — miután ezen jog az utóbbi törvény által s a rendes bíróságoktól eltérőleg alakított kereskedelmi ügybiróságra kiterjesztettnek nem vehető. 4. Nem kereskedő ellen kölcsönösszeg megfizetése iránt indított kereset az esetben is, ha az adóslevél a kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapír vételára tejében állíttatott ki, a kereskedelmi bíróság illetékessége alá nem tartozik. (1877. május hó 9-én 6733. sz. a. hozott határozat.) R. A. és társa kereskedő czég felperes, R. Ferencz és neje mint alperesek elleni 40 frr kölcsöntőke iránt a szegedi kir. járásbiróság előtt keresetet indítván, alperesek részéről kifogás tétetett az eljáró bíróság köztörvényi illetékessége ellen, s felperesnek a kereskedelmi bíróság elé utasítását kérték, mivel a kereset melletti adóslevél nem kölcsönvett pénz, hanem egy általuk hitelbe vásárolt sorsjegy ára fejében állíttatott ki, e tekintetben tanukra is hivatkoztak, kiknek vallomása által ez állítás valósága bebizonyíttatott. Minek folytán az eljáró jbiróság 1876. évi deczember 18-án 5750. sz. a. hozott végzésével a birói illetőség elleni kifogásnak helyt adott; mert alperesek felperesek azon kereseti állítását, mintha felperesektől 40 frt kölcsönt felvettek volna és hogy az A. alatti kötelezvény készpénz kölcsön alapján állíttatott volna ki, határozottan tagadásba vették, állítván, hogy a jelzett kötelezvény egy hitelbe vásárolt török sorsjegy vételára fejében állíttatott ki. Miután pedig alperesek ezen tagadását felperesek megdönteni nemcsak nem tudták, hanem a kötvényt előttemező két tanú egyenesen beismeri, hogy az alperesek felperesektől kölcsönt fel nem vettek, és hogy a kötvény egy török sorsjegy vételára fejében állíttatott ki, ennélfogva az 1875. deczember 1-én kibocsátott ministeri rendelet §-ának 1. pontja értelmében az illetékességet leszállítani, és felpereseket ezen bíróságtól a kereskedelmi bírósághoz mint ezen ügyben illetékeshez utasítani kellett. Ezen végzés ellen felperes czég semmisógi panaszszal ólt. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a semmiségi panasznak helyt adott, a neheztelt végzést a ptrs. 297. §. 5. pontja alapján megsemmisítette, s a szegedi kir. járásbíróságot a fenforgó ügyre nézve illetékesnek kijelentvén, ugyanezt további eljárásra utasította: mert a kereset kölcsön jog czimen indíttatván, kereskedelmi 3*
