Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

építtetett és felszereltetett, és igy az elsőbirósági végzés következetes magyarázata szerint is, az ezen időpont előtti időben nem is tekinthető kereskedőnek, pedig jelen esetben oly követelésről van szó, mely ezen épitési időszakból eredett. Hogy a törvény helyes magyarázata mellett, a kir. törv. 260. §-ának oly tág értelmezést adni, mint az az elsőbirósági végzésben történt, egyáltalában nem lehet; hogy végül az áru raktár, valamint a vaspálya ingatlan tárgy, ós az erre vonatkozó szerződóseket a 262. §-a szerint nem lehet kereskedelmi ügyletnek tekinteni. A m. kir. Curia mint semmitőszék a neheztelt végzést a prts 297. §. 4. pontja alapján megsemmisítette, s felperest keresetével a rendes polgári perutra utasította; mert valamint minden kereskedőnek, ugy a részvénytársaságnak is csak oly ügyletei tekinthetők kereskedelmi ügyleteknek, melyek ezek keretéből a törvény által határozottan ki nem zárattak; az ingatlanok tekintetében keletkezett szerződéseket azonban, melyek közé a vasút építkezési ügyletek is természetüknél fogva kétségen kívül tartoznak, a keresk. törv. 262. §-a kereskedelmi ügyletek sorából feltétlenül s tárgyaik rendeltetési czéljára való minden tekintet nélkül, kizárja; minélfogva az olyan szerződésekből a bejegyzett kereskedelmi társulatok közt is felmerült vitás kérdések eldöntése a kereskedelmi bíróságok illetősége, sem a kereskedelmi törvény rendelkezése alá nem vonható. Hogy pedig a keresetbeni követelés a kérdéses vasútnak felszereléséből származtatik, s nem annak szoros értelembeni felópitéséből; az a dolgon mit sem változtat azért: mert felperes nem szerződött szóban levő vasútnak egyedül felszerelése iránt, hanem annak minden részóbeni kiépítésére, s általában egész a forgalmig való teljes előállítására vállalkozott. Mert ebből következőleg a kiépített vasútnak felszerelése itt csak melléküzletként jelentkezik; s mert a főüzlet jellege fennforgó esetben az építés, az egész viszony természete fölött határozott s fogalma az összes melléküzletekre is kiterjed. Döntvénytár. XVIII. 9