Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

32 végzésével, a kifogás elvetésével birói illetékességét megállapította és alperest utasította, hogy elleniratát a kitűzött határidőben a törvényszék pertárában a különbeni törvényes jogkövetkezmények terhe alatt adja be; mert alperes társulat a k. t. 4. és 61. §-a szerint kereskedőnek lévén tekintendő, irányában a kereskedőkre vonatkozó határozatok alkalmazandók (ker. törv. 4. §.) ; ennél fogva a keresetben előadott ügylet alperest illetőleg a k. t. 260. és 261. §-a értelmében feltétlenül kereskedelmi ügyletet képez, s igy a tárgyi birói illetőség ellen emelt kifogás alaptalan; mert azon körülmény, hogy a kérdéses vasútvonalnak kiópittetése és felszereltetése iránt a felek közt létrejött szerződés éppen ugy, mint egyáltalában ez által ós ez uton a vasutaknak üzletképes állapotba helyezése — a társasági czól — a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozó, nemcsak pusztán vélelmezendő, hanem a dolog természetéből folyó kétségkívüli bizonyos tény; mert továbbá a többi kifogásoknak az illetékesség kérdésére nincs befolyásuk, mivel az ügy érdemét érintik, — s mert végül az eljárást szabályozó ministeri rendelet 5. §-a 2. pontja szerint ily ügyletekből felmerülő keresetek kereskedelmi biróság hatásköréhez tartoznak ; az írásbeli eljárást pedig tekintettel a követelés mennyiségére is, azért kellett elrendelni, mert azon alperesi előadás, hogy ezen per, mint számadási ós elszámolási viszonyokon alapuló, bonyolult természetű, a felek előadásai ós okmányaiból igazoltnak tűnik fel. Alperes ezen végzés ellen semmiségi panaszszal élt, mivel a keresk. törv. 262. §-a daczára, bár a megtámadott végzésben is elösmertetik, hogy a követelés az alperesi vasút kiépítése és felszereléséből származik, ezen építés és felszerelés kereskedelmi ügyletnek mondatik ki; még pedig azon feltevés, illetve ismertető jelleg alapján, mintha a vasút kiépítésének s berendezésének ügylete már is oly természetű volna, hogy az az alperesi vasút üzletének folytatásához tartoznék. Az illetékesség megállapítására döntő, hogy az ügylet mily neme képezi a kereset alapját, már pedig a tárgyaláskor kimutatva lett, hogy felperes az egész vasút kiépítésére kötelezte magát, hogy ekként a kereset tárgyát képező ügylet egy egész vasútvonalnak teljes kiépítése és tökéletes felszerelése. Ez azonban nem lehet kereskedelmi ügylet s az ez alapon támasztott követelés nem tekinthető kereskedelmi ügylet természetével bírónak, a mi világos, ha figyelembe vétetik, hogy a vasút csak akkor kezd kereskedelmi ügyleteket kötni egyáltalában, ha már ki-