Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)
182 ott, hol szerzemény nincs, nem lehet szó közszerzeményről sem, a melynek fogalma nem az egyes dologra, hanem az összes vagyonra vonatkozik. Nem tekinthető szerzeménynek az sem, hogy a bekebelezett 1202 frt után felperes házassága alatt a kötelezett s lejárt kamatok fizettettek, mert ezen kötelezettség teljesítése által a vagyonnak sem értéke nem növekedett, sem terhe nem kevesbedett. Azon része a kir. táblai ítéletnek, mely szerint az A. alatti leltár elősorolt tételei alatt felvett ingóságok felében közszerzeményeseknek mondattak ki, helybenhagyandó volt a felhozott indokoknál fogva annyival is inkább, mert azok alperesek atyjának A. alatti hagyatéki leltárába nem vétettek fel, s alperesek maguk mondják, hogy atyjuknak mielőtt anyjukkal összekelt, semmije sem volt, azt pedig nem is állítják, hogy azokat atyjuk mindössze csak 5 hónapig tartott özvegysége alatt szerezte legyen. De megváltoztatni kellett a másodbiróság ítéletének azon részét, mely szerint alperesek a közszerzeményi ingóságok becsértékének megfizetésére köteleztettek, mert felperest, mint közszerzőt a kérdéses ingók felére nézve tulajdonjog illeti meg és e tulajdonát természetben követeli. Magától értetik egyébiránt, hogy ha azon ingóságok a zárlat tartama alatt elvesztek, vagy a vagyonközösség megszüntetéséül eladatni fognának, a vételár fele fogja illetni felperest. Többire nézve a másodbirósági itólet, mely a p. t. rendt. 290. §-ához képest a III. rendű alperesek részéről is felebbezettnek volt tekintendő, helybenhagyatott indokaiból, s alperesek viszonkeresetét illetőleg még azért is, mert atyjuk, mint ilyen nem is tartozott kiskorú gyermekei vagyonának jövedelmeiről számolni. 112. 1. Ha valamely eladott s jelzálogi bekebelezésekkel terhelt birtok tehermentesítésére határidő nem lett kitűzve: a tehermentesítés bármikor követelhető. 2. Jelzálogos követelésekkel terhelt birtok megvevője az eladótól nem a terhek kifizetését, hanem az«kra nézve csak biztosítást, illetve a tehermentesítésnek bizonyos határidő alatt nem foganatosítása esetén a bekebelezett tehertételeknek megfelelő összeg bírói kézbe leendő letételét követelheti. (1877. június 13-án 4821. sz. a ) L. Márton felperesnek N. Mihály alperes ellen a tárkányi 419. számú tjkönyvben foglalt ingatlanra bekebelezett terhek törlése, esetleg 837 frt tőke s jár. megfizetése iránti perében az elsőbiróság következő ítéletet hozott:
