Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

176 Az eljáró kir. tvszéknek ítélete a 84, tételszám alatti zongorára vonatkozó része megváltoztatik, s tekintve, hogy K. József óa P. József tanúk egybehangzó vallomása szerint ezen zongora kizárólag felperes gyermekei részére szereztetett be, ugyanaz a csődtörvény 40. §-a értelmében a csődleltárból kitöröltetni, s a csődtömegből kihagyatni rendeltetik. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő Ítéletet hozott: Tekintve, hogy a kérdéses zongora nem oly bútornemü, mely kizárólagos használatánál fogva a gyermekek javára a csődtörvény 40. §-a alapján a csődleltárból kitörölhető lenne; a másodbirósági végzés megváltoztatik, és az elsőbiróság végzése hagyatik helyben. 110. Az, ki a telekkönyvet a helyszíneléskor aláirta, s azt, hogy az aláírás alkalmával az abban foglaltakra nézve tévedésben lett volna, bebizonyítani nem tndja, a felvétel kiigazítását sikerrel abban az esetben sem kérheti, ha egyébként beigazolja is azt, hogy a felvétel a helyszíneléskor létezett birtokviszonyoknak nem felel meg. (1877. június 18-án 5444. sz. a.) öreg O. István felperesnek M. Erzsébet férjezett O. Jánosné s társai ellen telekkönyv kiigazítása iránt indított perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. Ítélőtábla 1876. évi február 14-én 61201. szám alatt hozott Ítéletével az elsőbiróság felebbezett Ítéletét megváltoztatta és a gyamai 731. sz. tjkönyvben A. I. 1-ső rendszám 1491. helyr. szám alatt bevezetett házból és udvarból T. Erzsébet férjezett O. Istvánná nevére felvett részre nézve a tulajdonjogot öreg O. István javára kiigazítás utján bekebeleztetni rendelte; következő indokoknál fogva. Annak előrebocsátásával, hogy az 1856. évi november 20-án kelt miniszteri rendelet értelmében jelen birtokigazitási kereset a hirdetményi határidő lejárta után is megindítható, és hogy a három évi elbirtoklási határidő a helyszíneléskor történt első felvételre nem alkalmazható, miután felperes alperesek beismerésével ugy a kifogás alá nem vett, és hit alatt kihallgatott tanuk egybehangzó vallomásával igazolta, miszerint a kérdéses ingatlan reá szülőiről örökösödés utján szállott, s azt nem néhai második neje T. Erzsébettel szerezte; miután továbbá alperesek azt, hogy felperes néhai második neje T. Erzsébettel abban állapodott meg, mikép a kérdéses házat ugy egy szőllőt is közös tulajdonnak tekintik, s ekként T.