Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

70 azon ügyletet utólag elfogadja-e vagy nem, de különben is jelen esetben a 3. sz. a. közjegyzői tanúsítvány nem képezhet bizonyítékot az iránt, hogy a S. Józsefné örökösei ker. czég az A. szerinti ügyletet az ő nevében kötöttnek beismerte volna, miután a most nevezett czég állítólagos meghatalmazottja által a közjegyzőnek átadott levél, hogy valósággal azon czég által íratott volna alá, közjegyzőileg nem tanusittatik : mindezeknél fogva az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felperesnek alperes ellenébeni kereshetőségi jogát bíróilag kimondani, ós minthogy a kereseti kérelem érdeme felett elsőbirósági határozat ez ideig nem létezik, ennek hozatala végett a kir. törvényszéket utasítani kellett. Alperesnek felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1877. évi april 23-án 244. sz. alatt következő ítéletet hozott: A másodbirói ítélet indokolásánál fogva helybenhagyatik. 46. A ezég kifüggesztése még magában véve a kereskedelmi helyiségben lévő tárgyak átadását nem bizonyítja. (1877. június 5-ón 399. sz. alatt.) P. Tivadar felperesnek, a kassai takarékpénztármint foglaltató, s P. Ede Ödön végrehajtást szenvedett alperesek ellen váltó-végrehajtás folytán indított tulajdoni igényperben hozott végzéssel az első bíróság felpereseket keresetükkel elutasította: A budapesti kir. ítélő tábla 1877. márczius 14-ón 1185. sz. alatt hozott végzésével: az elsőbiróság neheztelt végzését megváltoztatta, felpereseknek igényét a kereseti tárgyakhoz megállapította, és azoknak a bírói zár alóli feloldását elrendelte; mert foglaltató alperes a kereseti azon előadást, hogy a foglalás felperes czége alatt álló helyiségben eszközöltetett, kifejezetten elismerte, következve a lefoglalt tárgyak felperes tulajdonának vélelmezendők, s mint ilyenek már lefoglalhatók nem lettek volna, s mert ezzel szemben alperes annak bizonyítására, hogy a peres tárgyak nem felperes, hanem a végrehajtást szenvedett tulajdonát képezik, nem ajánlkozott, annak bizonyítása pedig, hogy felperes tulajdoni igényének érvényesithetési jogáról lemondott volna, nem sikerült, mivel a kihallg. tanúnak vallomásában előadott tények ily lemondási szerződés valóságos létrejöttét nem igazolják.