Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

37 résre rótt költségre érthető, az elsőbiróság ítélete elleni felebbezés dija még megállapítva nem lévén, az 5 frtban megállapítandó, s a marasztalási összeg ekként 23 frt 36 krra mérséklendő volt. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: Mindkét alsóbb bírósági ítéletnek az ügy érdemében részbeni megváltoztatásával alperes köteleztetik felperesnek összesen 49 frt 57 krnyi tőkét, ennek a per megindításától vagyis 1874. évi november 17-től számítandó 6 °/o kamatját megfizetni; következő indokoknál fogva: tekintve, hogy az ügyvéd a reá bízott ügyben nemcsak a jutalomdijt, hanem az előlegezett készpénzbeli kiadásainak megtérítését is az általa képviselt féltől követelheti, miután az 1. sz. alatti Ítéletben jutalomdijul megállapított 18 frt 36 kron és a másodbirósági ítéletben megállapitott 5 frt felebbezési diján felül felperes készpénzbeli kiadásait az A. alatti jegyzék szerint 26 frt 31 krral felszámította, alperes pedig csak a 25. tétel alatt előforduló 2 frt 50 krnyi tanudij ellen azon kifogással élt, hogy azt sajátjából előlegezte, de ezen állítását felperes tagadásával szemben mivel sem igazolta, e szerint tehát a 26 frt 31 krnyi kiadás valódisága bebizonyitottnak veendő annyival is inkább, mert alperes a tárgyalás során azt is beismerte, hogy felperest összes követelése fejében 50 frttal kínálta meg, ily helyzetben alperest a másodbirósági Ítéletben megállapitott 26 frt 21 krnyi készpénzbeli kiadásban, összesen tehát 49 frt 57 krban elmarasztalni, s ily értelemben mindkét másodbirósági ítéletet megváltoztatni kellett. 23. Valamely részvénytársaság a felszámolást a kereskedelmi törvény életbelépte után határozván el, s igy erre e törvény rendeletei lévén alkalmazandók: az üzlet-betevők, kik az alapszabályok szerint betéteikkel épen ngy mint a részvényesek a társaság hitelezőinek szavatossággal tartoznak, a hitelezők kielégítése előtt betétük kifizetését nem követelhetik. T. Ida — Magyar hivatalnokok hitel s biztosító intézete e. 5000 frt iránt 1876. május 12-énabpesti váltó tszék mint keresk. bíróságnál pert indított. A keresk. tszék 1876. szept. 11. 85375. sz. ítéletével felperest keresetétől elmozdította s 100 frt perköltségben marasztalta, mert az alapszab. 56. §. szerint az üzletbetevőkre vonatkozólag szabályozott jogviszony a részvénytársaság keretén belül — korlátolt felelősségű