Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

38 szövetkezetet tüntet fel, melynél az üzletbetétek a tagok tőkebetéteit a szövetkezet alaptőkéjét képezik. Ezen szervezet, tekintettel hogy a keres, törvény életbelépte előtt keletkezett czégvezetési rendeletek a részvénytársaságok és szövetkezetek közt különbséget nem tettek s utóbbiakat ugyanazon elbánásban részesiték mint a részvénytársaságokat — a fenállott gyakorlatként lehetséges levén, alp. társaság tovább is fenállhat korábbi jogviszonyai alapján s ezek sajátlagos jogi természetük szempontjából esnek elbírálás alá. Ebből kiindulva s tekintve, hogy az alapszab. 57. §-kónt az üzletbetétek ép ugy mint a rószletjegyek az intézet kötelezettségeiért szavatolnak s igy tulajdonosaik ugyanazon jogokat élvezik, melyek a részvényeseket megilletik, — kétségtelen, hogy az üzletbetevő mind jogok, mind kötelezettségekre nézve nem hitelező, hanem alperes intézet részese s mint ilyen tőkebetéte arányában s annak erejéig a nyereség s veszteségben egyaránt részesül. — Tehát ily minőségben őt is megilleti a ker. törv. 549. §-ra való tekintettel jelen per elbirálásánál egyedül mérvadó keresk. törv. 174. §-ban nyújtott kereseti jog; felperes azonban ezen kereseti jogot a még 1876. május 11. czége átvezetéseért folyamodott s igy a ker. törv. 554. §. értelmében bejegyzett alperesi részvénytársaságnak 1876. april 9-ki közgyűlésén hozott azon határozata ellenében, hogy az 1875-ben felmondott üzleti betétek alap hiánya miatt egyelőre vissza nem fizettetnek s azok a felszámolás alá került intézet összes tartozásai törlesztése után azon értékkel váltassanak be, mely az összes activák értékesítése után egy egy 50 frtos betétre jutalékul fog esni — nem érvényesítette; annálfogva a felperesre nézve egyaránt kötelező közgyűlési jkönyv tartalma s a mérleg helyessége jelenleg kérdés alá nem jöhet; a mérleg szerint pedig alp. intézet fizetésképtelensége csak ugy kikerülhető, ha az üzletbetétek nem számittatnak a passzívákhoz. — De eltekintetve ettől, az üzletbetevő nem levén az intézet hitelezője, hanem üzlettársa, ki az intézet nyereség — veszteségében épen ugy részesül, ki annak kötelezettségeiért ép ugy szavatol mint a részvényes, —• tekintve hogy a társaság felszámolása közgyülésileg elhatároztatott s az üzleti betétek a társaság kötelezettségeiért szavatolnak ; felperes a hitelezők teljes kielégítése vagy biztosítása előtt üzleti betétét a ker. törv. 2/4. 249. §§. értelmében a követelések érvényesítésére kiszabott határidő lejárta előtt nem követelheti. — Nem változtat a betét jogi természetén az, hogy reá nézve felmondásnak van helye — mert ez csak lejáratot von maga után, de követelési jogot nem teremt s jogczimet nem módosíthat.