Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

33 donjogát nem St. Mária végrendelete alapján, hanem édes anyja S. Mária utáni törvényes örökösödés czimén nyerte. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: A budapesti kir. tábla Ítélete indokolásánál fogva és még azért is helybenhagyatik; mert az utóörökösödés joga felperes részére a végrendeletben határozottan kifejezve, sem a telekkönyvben bekebe­lezve nincsen, a felperes által vitatott következtetés által pedig ilyen joga hitelezők bekebelezett zálogjogának sérelmével nem érvénye­síthető. 20. Az ©rökiisök a nékik átadott, s telekkönyvileg nevükre irt ingatlant sincsenek jogosítva önhatalmúlag birtokba venni, ha ez egy harmadik idegen személy birtokában van; s ha mindamellett mégis a hagyatéki birtokot önhatalmúlag elfoglalják: e tényök birokhábo­ritást képez, melynek folytán sommás visszahelyezésnek van helye. (1877. ápril 18-án 2748. sz. alatt.) D. Benedek felperesnek K. János társai ellen indított sommás visszahelyezés iránti perében : az elsőbiróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. ítélő tábla 1876. évi deczember 27-én 44320. sz. alatt hozott ítéletével: az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta : mert a 4. és 5. sz. alatt becsatolt, s valódiságukra nézve fel­peres által nem kifogásolt okmányokból kitűnik, de felperes keresetle­velében maga is beismerte, hogy az öcsödi 529. sz. tjkönyvben jegy­zett birtoknak 1/s része, és az ahoz tartozó nem telekkönyvezett rész­letek, mint néhai G. Sára férjezett J. Mózesné hagyatéka első­másod- s harmadrendű alpereseknek, mint nevezett örökhagyó gyer­mekeinek az illetékes birtokbiróság által lettek telekkönyvileg, illetve a helyszínén átadva, a 10. sz. alatti adásvevési szerződésből pedig kitűnik, hogy negyedrendű alperes többi alperes társaitól az érintett ingatlan 1/á részét örök áron megvette. Alperesek tehát az által, hogy a náluk bíróilag átadott ingat­lant birtokba vették, birtokháboritást nem követtek el, miért is fel­perest alaptalan keresetével elutasítani s mint pervesztest a perkölt­ségben marasztalni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: Mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatásával az öcsödi 529. sz. tjkönyvben felvett lU telekből s telekkönyvezetlen illetőség­Döntvénytár XVIII. c

Next

/
Thumbnails
Contents