Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)
33 donjogát nem St. Mária végrendelete alapján, hanem édes anyja S. Mária utáni törvényes örökösödés czimén nyerte. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: A budapesti kir. tábla Ítélete indokolásánál fogva és még azért is helybenhagyatik; mert az utóörökösödés joga felperes részére a végrendeletben határozottan kifejezve, sem a telekkönyvben bekebelezve nincsen, a felperes által vitatott következtetés által pedig ilyen joga hitelezők bekebelezett zálogjogának sérelmével nem érvényesíthető. 20. Az ©rökiisök a nékik átadott, s telekkönyvileg nevükre irt ingatlant sincsenek jogosítva önhatalmúlag birtokba venni, ha ez egy harmadik idegen személy birtokában van; s ha mindamellett mégis a hagyatéki birtokot önhatalmúlag elfoglalják: e tényök birokháboritást képez, melynek folytán sommás visszahelyezésnek van helye. (1877. ápril 18-án 2748. sz. alatt.) D. Benedek felperesnek K. János társai ellen indított sommás visszahelyezés iránti perében : az elsőbiróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. ítélő tábla 1876. évi deczember 27-én 44320. sz. alatt hozott ítéletével: az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta : mert a 4. és 5. sz. alatt becsatolt, s valódiságukra nézve felperes által nem kifogásolt okmányokból kitűnik, de felperes keresetlevelében maga is beismerte, hogy az öcsödi 529. sz. tjkönyvben jegyzett birtoknak 1/s része, és az ahoz tartozó nem telekkönyvezett részletek, mint néhai G. Sára férjezett J. Mózesné hagyatéka elsőmásod- s harmadrendű alpereseknek, mint nevezett örökhagyó gyermekeinek az illetékes birtokbiróság által lettek telekkönyvileg, illetve a helyszínén átadva, a 10. sz. alatti adásvevési szerződésből pedig kitűnik, hogy negyedrendű alperes többi alperes társaitól az érintett ingatlan 1/á részét örök áron megvette. Alperesek tehát az által, hogy a náluk bíróilag átadott ingatlant birtokba vették, birtokháboritást nem követtek el, miért is felperest alaptalan keresetével elutasítani s mint pervesztest a perköltségben marasztalni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: Mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatásával az öcsödi 529. sz. tjkönyvben felvett lU telekből s telekkönyvezetlen illetőségDöntvénytár XVIII. c