Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

28 netaláni mellékneve és a tulajdonos társak közt a tulajdonjog ará­nya az egész telkkvi testhez viszonyítva, bejegyzendő, és igy a ha­gyatéki vagyon fele a végrendelkezés értelmében az örökhagyó még csak születendő és igy még meg sem nevezhető unokái javára az osztályos egyesség szerint, melyben a kérdéses unokák közti öröklési arány sincs meghatározva, át nem adható ós telkkvileg a tulajdon­jog be nem kebelezhető ; ennélfogva az összes hagyatéki iratok Stein­bach István kir. közjegyző urnák azon megbízással adatnak ki, hogy az örökösök, illetőleg gyámjok közt az örökhagyó végrendelete szelle­mének megfelelő és az idézett telkkvi rendelet szerint telkkvileg is keresztül vihető ujabb osztályos egyességet megkísértsen. Ezen végzés ellen Lyka Döme ugy is mint kiskorú testvérei gyámja, továbbá Agorasztó Miklós ós Hebelt Ede mint hagyatéki gondnokok 1876. október 11-én 47206. sz. a. semmiségi panaszt adtak be. A magy. kir. Curia mint semmitőszók azt elvetette, az egyúttal beadott felebbezóst pedig visszautasította ; mert a hagyatéki bíróságnak az örökség átadása alkalmával figyelemmel kell lennie arra is, hogy e tekintetben hozandó végzé­sének foganatosítása telkkvi akadályokba ne ütközzék, illetve hogy azon végzés alapján a tulajdon átíratása a telekkvi szabályok szerint eszközölhető legyen, minthogy különben az örökösödési eljárás a ptrdt. 581. §. rendeletéhez képest be sem fejeztethetnék,— e szerint tehát habár a tulajdonjog több tulajdonos társakra az arány meg­határozása nélkül is telekkönyvileg bekebelezhető, miután azonban az érdekeltek közt a gyámhatóság jóváhagyásával 1875. évi június 3-án létrejött egyesség szerint a hagyatéki ingatlanok felének tulaj­dona a még csak várandó unokák részére lenne átadandó, ily átira­tásnak pedig a telkkvi rdtás 52. §~a szerint helye nem lehet, azon egyesség a kérdéses hagyaték átadása alapjául, erre vonatkozó pont­jának megfelelő módositása nélkül, nem szolgálhat; ennélfogva az eljáró bíróság hatáskörén túl nem lépett, sőt épen annak keretén belül intézkedett, midőn az örökség akadálytalan átadása czéljából póttárgyalást rendelt. A felebbezós pedig azért volt visszautasítandó, minthogy a ptrdt. 581. §. értelmében felebbezósnek az 580. §. szerinti hirdetmé­nyi eljárásnál.van helye, jelenleg azonban nem az, hanem hivatal­bóli eljárás forog fenn.

Next

/
Thumbnails
Contents