Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)
18 pontjában foglalt intézkedéséhez képest az ügy hivatalból beszüntetendő volt, — semmis a neheztelt ítélet, mert a kimondott 500 frtnyi pénzbírság olyan tény eszközlésének elmulasztásától van feltételezve, mely tény általában nem foganatosítható azért, mivel a neheztelt Ítéletben kiadatni kért okmányok Modor város irattárában nem őriztetvén, így ezen iratoknak előállítása alperes városra nézve magamagában lehetetlen, miért is a neheztelt ítélet a ptrt. 297. §. 10. pontja szerint semmis, — de semmis a neheztelt ítélet továbbá azért is, mert az nem hozatott a kereset értelmében, a mennyiben a fennforgó kötelezettség teljesítése a keresetben egyenesen Modor városa részéről kéretvén, a neheztelt ítéletben ezen kötelezettség tel jesitése alperes város mint a megszűntetett városi törvényszék irattárának gondviselője irányában lett megállapítva j e szerint az eljáró törvényszék a kereseti kórelmen tul terjeszkedvén, az a ptrs. 297. §. 10. pontja szerint semmis. A m. kir. Curia mint semmitőszék azt elvetette, mert a ptrs 558. §-ának az okiratok bírság terhe alatti kiadására vonatkozó rendelkezése az e tekintetben fennálló törvények hasonlatos rendelkezésén alapulván, s e birság ugy az előtt, valamint jelenleg is más módon mint rendszerinti peres eljárás alapján hozott birói ítélettel megállapítható nem lévén, alaptalan panaszttevőnek azon állítása, hogy a kereset polgári per tárgyát nem képezheti, s e szerint a ptrs. 297. §. 2. pontjára fektetett panasz is; mert továbbá az, váljon alperes a perben előadottak és bebizonyítottak alapján a keresetben megjelölt okiratok kiadására marasztalható volt-e, érdemleges kérdést képezvén, ennek megbirálása a kir. semmitőszék hatásköréhez nem tartozik, következőleg az elsőbírósági ítéletnek erre vonatkozó része az alapon, hogy alperes város a reá rótt kötelezettséget nem teljesítheti, s hogy az itólet ehez képest vógrehajthatlan, semmiségi panaszszal meg nem támadható; mert végre az ítélő elsőbiróság az által, hogy az alperesi városi közönséget mint a fennállott városi törvényszék irattára gondviselőjét marasztalta a felperesi kérelmen, mely a városi közönség marasztalására irányozva volt, tul nem terjeszkedvén, a ptrs. 297. §. 10. pontjának esete fenn nem forog.
